Zdravko Maric pénzügyminiszter szerint a gazdaság fő mozgatórugója továbbra is a személyes fogyasztás és a belső kereslet marad, ugyanakkor bár az export folyamatosan nő, a tárcavezető a nettó export negatív hozzájárulására számít. A kormány 2020-ban 0,2 százalékos költségvetési hiánnyal számol, 2021-ben 0,2, 2022-ben pedig 0,6 százalékos többlettel. Az infláció az előrejelzési időszakban 1 és 1,5 százalék között várható, míg 2019-ben ez az érték 1 százalék alá csökkenthet.
A GDP-arányos államadóságnak a miniszter szavai szerint évről évre 3 százalékponttal kell enyhülnie, hogy 2020-ra 61,9 százalékra mérséklődjön. Mint mondta, az államadósság csökkenésének üteme négyszer gyorsabb, mint amennyit a Stabilitási és Növekedési Paktum előír, ami szerinte fontos az euró bevezetéshez. Horvátország július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Az euró bevezetését legkésőbb 2024-re tervezi Zágráb, addigra az ország megfelelhet valamennyi maastrichti kritériumnak.
Ezek között szerepel, hogy az infláció nem lehet 1,5 százalékponttal több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.
