A forint a CLS (teljes nevén Continuous Linked Settlement) Csoport által üzemeltetett nemzetközi devizakiegyenlítési rendszerhez való, november 16-i csatlakozásával a magyarországi devizakereskedelem piaci turbulencia esetén is stabilan tud működni – emelte ki a jegybanki alelnök.
Jó húzás volt a csatlakozás
Gerhardt Ferenc kiemelte: a CLS rendszerhez való csatlakozás az elmúlt évtized talán legfontosabb pénzügyi infrastruktúra fejlesztési projektje volt Magyarországon. A kevesebb, mint két évig tartó csatlakozási folyamat eredményeképp a forint a kelet-közép-európai régióban elsőként lépett a CLS rendszerbe, és lett a 18. kiegyenlítési deviza – ismertette az MNB alelnöke.
Rámutatott: a CLS rendszerbe való belépéssel a magyar forint a devizapiacon a „normál időszakban” hatékonyan, az esetleges válságokban pedig biztonságosan, „normálisan” tud működni.
Jelentős potenciál van a forintban
Peter Went, a CLS International igazgatója elmondta: a projekt mindvégig a magyar bankrendszer tagjainak erős támogatását élvezte. A novemberi 16-i időpontig 11, forintügyletekkel foglalkozó bank volt kész a csatlakozásra, a következő hónapokban továbbiak csatlakozására számítanak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Véleménye szerint a forint olyan deviza, amely jelentős növekedési potenciállal rendelkezik, így már a kezdetektől fogva nyilvánvaló volt, hogy mind a szabályozó hatóságok, mind pedig a pénzpiaci szereplők érdekeltek a forintügyletek CLS-kiegyenlítésében.
„Folytatni kívánjuk az MNB-vel megkezdett munkát, hogy a helyi és külföldi intézmények részvételi aránya tovább növekedjen a magyar piacon” – tette hozzá.
Miről is szól a CLS?
A CLS egy rendszerkockázati szempontból fontos pénzpiaci eszköz, amelyet a globális devizapiac kiegyenlítési kockázatának csökkentése érdekében hoztak létre. A CLS 2015-ben naponta átlagosan mintegy 4800 milliárd dollár értékben egyenlített ki ügyleteket 65 globális, jelentős pénzügyi és gazdasági intézmény és további, a rendszerhez közvetten csatlakozó 18 000 pénzügyi szolgáltató nevében.
A CLS azzal kezeli a devizakiegyenlítési kockázatot, hogy egyidejűleg egyenlíti ki egy devizaügylet mindkét pénzlábát: így az ügylet szereplői csak akkor kapják meg a részükre küldött devizát, ha maguk is teljesítették a másik deviza átutalását.
Mindezt egyedi kiegyenlítési szolgáltatása keretében valósítja meg, mely a 18 kiegyenlítési deviza valós idejű bruttó elszámolási rendszeréhez való csatlakozásán alapul. A rendszerbe küldött devizaügyeletek, illetve a kapcsolódó pénzügyi műveletek kiegyenlítése végleges és visszavonhatatlan – olvasható az esemény után kiadott jegybanki közleményben.
