Mióta kiderült, hogy a genfi döntőbíróság a Mol javára ítélt az INA-ügyben, a magyar olajtársaság úgy ünnepelteti magát a baráti sajtóban, mint ha már vége lenne a róka fogta csuka meséjének. Az első félidő ugyan 30 millió dollárjába, s persze, jelentős presztízsveszteségbe került a felperes Horvátországnak. De a washingtoni döntőbíróságon még egyenlíthetnek déli szomszédaink.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Ám nem emiatt tűnik ez az évek óta húzódó, egyre kínosabb affér afféle végtelen történetnek. Továbbra sem változott ugyanis az alapfelállás: két nagytulajdonos birkózik a horvát olajtársaságban, s ez a meccs bizony a profitjukat eszi.
Megosztottak a zágrábi kormánypártok
Nem véletlen, hogy hetek óta a Mol uralja az üggyel kapcsolatos kommunikációt. Azóta, hogy Andrej Plenkovic kormányfő karácsonyi meglepetésként, váratlanul bejelentette: visszavásárolják az INA pakettet, a horvát újságírók sem jutnak információhoz a vásárlás részleteiről. Pontosabban, egymásnak ellentmondó politikai elképzelések születtek. Máig annyit sikerült kimunkálni, hogy végre már van egy grémium, amely majd tárgyalhat a részletekről.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
De észre kell venni, hogy a kormányzópártok sem egységesek a kérdésben, s emlékezhetünk, hogy a jelenlegi koalíció előző kabinetje is az INA-vitába bukott bele.
Továbbá a magyar külügyminiszter által elsütött, minapi bon mot sem csitítja a zágrábi vitát, mivel feltételként szabta, hogy a Mol legalább annyit kapjon vissza, amennyit beletett a horvát olajtársaságba. Más kérdés, hogy évekig lehetne vitatkozni azon, mennyi is az annyi.
Mi lesz a finomítókkal?
Bazári alkudozásnak hat, ami a zágrábi politikai vitákból leszűrhető. Olyan eredeti ötletekkel, hogy „adjuk el az elektromos műveket, s abból vegyük vissza az olajtársaságot”, vagy „mozgósítsuk a nyugdíjalapokat és a kisbefektetőket”. Esetleg jöjjön egy „stratégiai befektető”. Na ez a legszebb, mert a Mollal már azon is késhegyig menő viták folytak, hogy a magyar olajtársaság a két INA finomítóból csak az egyiket akarta megtartani hosszútávon.
Nos, piaci pletykák szerint, az érdeklődők alapból azzal indítanak, hogy egyik horvát finomítóra sincs szükség. Az INA értékét valójában a kitermelési üzletága adja.
A sziszeki és a rijekai finomítók ügye egyébként a veszélybe került munkahelyek miatt annyira érzékeny téma Horvátországban, hogy az INA most a Deloitte szakértőivel vizsgáltatja, vajon a sziszeki finomító működése fenntartható-e. A szakszervezet máris bejelentette, hogy akár vágányzárral is megakadályozzák, ha a sziszeki finomítóból a rijekai finomítóba szállítanák át az alapanyagot.
Ha mégis visszavásárolnák az INA részvényeit
Az elmúlt néhány évben nem láttunk ilyen méretű tranzakciót a magyar blue chipek esetében – mondta egy esetleges visszavásárlásról Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. Hozzátéve: szerinte a Molnak jobb lenne az INA nélkül, mert évek óta nem javul a konfliktusos viszony, amely rossz hatással van az eredményességre. A hatóságilag maximált árak a Priodni Plin (földgáz üzletág) esetében veszteséget termeltek, a helyi finomítók hatékonysága pedig a Mol csoporton belül kifejezetten gyenge.
Alternatív kitermelési tervek
Azt is figyelembe kell venni – folytatta, hogy a kitermelési tervek hogyan teljesíthetőek az INA nélkül, mivel a csoportszintű szénhidrogén kitermelés közel 40 százalékát az INA adja, de ezzel kapcsolatban az új, 2030-ig szóló stratégiában már szétbontotta a Mol a terveket egy olyan változatra, amelyben szerepel, és egy olyanra, amelyben nem szerepel az INA.
Vegyiparba fektetik?
A legérzékenyebb kérdés a visszavásárlási árfolyam. Ám ezzel kapcsolatban most még csak találgatni lehetne. Az elemző szerint a Mol részvény árfolyamát középtávon majd ez befolyásolja, valamint az, hogy mire költi a Mol a befolyt összeget.
Hogy mire fordíthatják a befolyó pénzt? Itt elsősorban az osztalékvárakozások fognak dominálni a tőzsdei megítélés szempontjából, saját részvény visszavásárlás és/vagy bevonás, tőkeszerkezet átalakítása, adósságcsökkentés és akvizíciók merülnek még fel lehetőségként.
Az új stratégia részeként a Mol 4,5 milliárd dollárt kíván a vegyiparba fektetni, kézenfekvő lehet tehát a váltás. De ez már tényleg a jövő zenéje.
