A várakozásoktól elmaradó, kedden ismertetett februári inflációs adatok már ebben a hónapban a kamatcsökkentési ciklus felújítására késztethetik a monetáris tanácsot, erre jutottak citybeli elemzői vélemények. A tizenkét havi összevetésben számolt infláció a KSH adatai szerint a múlt hónapban mindössze 0,3 százalék volt a januárban mért 0,9 százalék után.
Kamatcsökkentésre lenne szükség
A Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai az MNB monetáris politikáját elemző tanulmányukban közölték, hogy hosszabb időtávra visszatekintve egyértelműnek látják, hogy az MNB kamatcsökkentései hatékonyabban szorították le a kötvényhozamokat, mint a nem konvencionális enyhítési eszközök. A ház szerint más jelzőszámok azt mutatják, hogy a reálgazdaság élénkítése is sikeresebb volt az alapkamat csökkentésével, a hazai össztermék (GDP) növekedési üteme ugyanis gyorsult a korábbi kamatcsökkentési időszakokban, lassult viszont, amikor az MNB unortodox enyhítési módszereket alkalmazott.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A Capital Economics londoni elemzői szerint tény, hogy a kereskedelmi bankok forintban denominált állampapír-állománya nőtt a legutóbbi kamatcsökkentési ciklus lezárása óta eltelt időszakban, abszolút értelemben és eszközérték-arányosan is. A jelenlegi enyhítési szakasz azonban már nem ennyire sikeres a piaci kamatok leszorításában, sőt az egynapos bankközi kamatszint valójában megugrott, amikor az MNB meghonosította a három hónapos betéti eszközt. Ráadásul azóta a forintban denominált állampapírok hozama és a banki hitelkamatok is szinten maradtak.
Ezt mutatják a korábbi példák
A ház mindezt egybevetve arra a következtetésre jut, hogy az MNB-nek a történeti visszatekintés nyújtotta tapasztalatok alapján a hagyományos kamatcsökkentésekhez kellene folyamodnia a nem konvencionális monetáris eszközök alkalmazása helyett.
A Capital Economics londoni elemzőinek várakozása az, hogy az MNB az idei év végéig 1,00 százalékra csökkenti alapkamatát a jelenlegi 1,35 százalékról. Ugyanezt más nagy londoni házak is egyre nagyobb esélyűnek tartják.
Ők előrébb hoznák
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői nem várnának a februári inflációs számok keddi ismertetését követően annak ellenére, hogy bár a monetáris tanács illetékeseinek legutóbbi nyilatkozatai alapján az újabb kamatcsökkentési ciklus kezdete átcsúszhat a második negyedévre, a maguk részéről továbbra is azzal számolnak, hogy az MNB már az e havi kamatdöntő ülésen hozzákezd az alapkamat csökkentéséhez.
A JP Morgan londoni elemzői közölték azt is: a márciusi MNB-kamatcsökkentést valószínűsítő előrejelzésük újraértékelésével megvárják, hogy az euróövezeti jegybank (EKB) milyen további enyhítési lépésekről dönt e havi ülésén. Hangsúlyozták ugyanakkor: erőteljesen hisznek abban, hogy a monetáris kondíciók enyhítésének leghatékonyabb módja az, ha az enyhítési eszköztár egyéb intézkedések mellett tartalmazza a kamatcsökkentéseket is. Mindezek alapján a JP Morgan elemzői szintén azzal számolnak, hogy az MNB az idén 1,00 százalékra, sőt esetleg ennél alacsonyabbra csökkenti alapkamatát. Az újabb MNB-kamatcsökkentésről szóló előrejelzés kezd konszenzusossá válni a Cityben.
Egy százalék lehet az alapkamat
Legutóbb a Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) feltörekvő piacokkal foglalkozó közgazdászai jutottak arra a következtetésre Budapesten tett tájékozódó látogatásuk tapasztalatai alapján, hogy az MNB 0,35 százalékponttal 1,00 százalékra csökkenti alapkamatát az idén. A ház azzal számol, hogy az újabb kamatcsökkentési ciklus a második negyedévben kezdődhet, kisebb, 0,10-0,15 százalékpontos lépésekkel.
A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport – londoni befektetési részlegének elemzői alapeseti előrejelzésükben szintén azt valószínűsítik, hogy az MNB az idei év végéig 1,00 százalékra csökkenti alapkamatát. A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői az MNB várható monetáris politikájáról összeállított új előrejelzésükben a jelenlegi 1,35 százalékos MNB-alapkamat 0,25 százalékpontos csökkentését jósolták az idei második negyedévre.
