Ismerté váltak a tervek

A már korábban ismertetett, a menekültválság megoldására készített tervek között ezek szerepelnek:

1. Törökország visszafogadja az illegálisan Görögországba érkező menekülteket.

2. Az EU minden visszafogadott szíriaiért cserébe befogad egy menekültet Törökországból.

A török visszafogadási vállalás azt jelenti, hogy Törökországnak minden, nemzetközi védelemre nem szoruló migránst vissza kell fogadnia. Közben az Unió pedig azt vállalja, hogy minden, a görög szigetekről Törökországba szállított szír menekültért cserébe befogad egyet.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Drámai a helyzet
A lassan hat éve tartó szír polgárháború a II. világháború óta nem látott méretű humanitárius katasztrófát idézett elő. 2016 februárjáig már 6,5 millió szíriainak kellett elhagynia az országon belül otthonát, és több mint 4,6 millió menekült vár arra, hogy regisztrálják őket a szomszédos országokban.

Törökország lehet a kulcs

Jelenleg is ez az ország fogadja be a legtöbb menekültet a világon, számuk megközelíti a három millió főt. Emellett a tavalyi évben Európába érkezett egymillió menekült is Törökországon keresztül lépett be a kontinensre.

A törökök – érthető módon – engedményeket akarnak kicsikarni az együttműködésért cserébe, azért a következőket kérik:

1. Az uniós tagállamok vezetői gyorsítsák fel a vízumról szóló tárgyalásokat, így akár 2016 júniusában megszűnhet a török állampolgárok vízumszerzési kötelezettsége.

2. Az EU további forrásként újabb 3 milliárd eurós anyagi támogatást nyújt Törökországnak.

A március 7-i csúcstalálkozón Ahmet Davutoğlu török miniszterelnök, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke mellett Martin Schulz is felszólalt. Az EP elnöke elmondta:

„Ez nem egy egyirányú kapcsolat, Törökországnak szüksége van az EU-ra, az EU-nak pedig szüksége van Törökországra. Európa soha nem látott kihívással néz szembe a migráció és a menekültválság miatt. De ez Törökországra is igaz, ezért az együttműködés ezen a téren kulcsfontosságú”.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke is nyilatkozott török vízumliberalizáció kapcsán, szerinte: „A Parlament, jogalkotói szerepének megfelelően, mindent meg fog tenni a sikeres együttműködésért a következő hónapokban”. Az EP elnöke ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a törökországi sajtószabadság helyzete miatt és leszögezte, hogy az ország uniós csatlakozásának kérdését és a menekültválság problémáját külön kell kezelni.

Mit tehet a Parlament?

A strasbourgi tanácskozáson részt vesz az Európai Tanács képviseletében a holland elnökség, valamint az Európai Bizottság elnöke, Vladis Dombrovskis is. 

A napirenden szerepel a 13,5 millió segítségre szoruló szír menekült kérdése, valamint a Parlament felhívja figyelmet a nők helyzetére is a tegnapi nőnappal kapcsolatban. Megvizsgálják továbbá, hogy Törökország hogy teljesíti eddigi kötelezettségeit.