Pluszköltség a társadalomnak
A Kossuth Rádió 180 perc műsorában kedden Kovács Levente azt mondta, az ingyenes készpénzfelvétel a bankoknak 42 milliárd forintos tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget, a társadalomnak 100 milliárd forintos pluszköltséget jelent.
A főtitkár igazságtalannak nevezte azt a rendszert, hogy a bankoknak olyan ingyenes szolgáltatást kell nyújtaniuk, amely után tranzakciós illetéket kell fizetni. „Ez olyan, mintha társadalmi munka után adót szedne az állam a társadalmi munkát végzőtől” – fogalmazott Kovács Levente.
Jövő februártól minden banknak biztosítania kell, hogy ügyfelei havonta legalább kétszer ingyen vehessenek fel készpénzt, összesen százötvenezer forintot az automatákból – így döntött november 11-én az országgyűlés.
Szavai szerint az állam egy költséges és nem hatékony rendszer létrehozását írta elő a törvénnyel. A megoldás szerinte az lenne, ha a bankkártyaműveletekre eltörölnék a tranzakciós illetéket, mert ez biztosíthatná a készpénzfelvétel ingyenességét – hiszen a bankok többsége biztosította ezt addig, amíg nem volt illeték -, egyben megszüntetné a bankkártyahasználat illetékkötelezettsége miatti, a gazdaságot szürkítő hatást.
Kovács Levente utalt arra, hogy a bankoknak egy bonyolult nyilvántartási rendszert kell létrehozniuk a törvény szerint, annak nyilvántartására, hogy egy ember csak egy bankszámlára igényelhesse a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét.
Az árfolyamgát viszont sikeres
Kovács Levente az árfolyamgátat egy sikeres rendszernek nevezte, s mint mondta a bankrendszer mindig is támogatta ezt a rendszert, amely úgy segít a devizahiteleseknek, hogy az intézkedés terhei megoszlanak a hitelesek, a bankrendszer és az állam között. Mint mondta, a rendszerbe eddig 170 ezren léptek be, a bankok és a kormányzat eddig 20 milliárd forinttal segítette e konstrukcióban a devizahiteleseket. A főtitkár az M1 Ma reggel című műsorában kedden elmondta azt is, hogy a bankok terheit évi 10-20 milliárd forinttal növeli az árfolyamgát rendszere.
Törlesztés rögzített árfolyamon
Az árfolyamgát keretében a svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni. A rögzített és az aktuális árfolyam különbségéből adódó összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam átvállalja, az ügyfélnek csak a tőkerészt kell később visszafizetnie. A gyűjtőszámlán összegyűlő összeg forintalapú hitel, amelynek kamata az árfolyamrögzítés alatt nem haladhatja meg a háromhavi bankközi kamatláb mértékét.
A főtitkár szerint tévedés vagy véletlen időbeli egybeesés volt, ha bankok az árfolyamgát kiszélesítésének elfogadása után mondtak fel hiteleket.
Kifejtette, a bankszektor elkötelezett az árfolyamgát kiszélesítését illetően, s kérdésére minden bank együttműködéséről biztosította a főtitkárt.
Az árfolyamgát biztosíték az árfolyammozgások ellen, legalább 20 százalékkal csökkenti a törlesztőrészletet havonta, és öt év után, amikor a gyűjtőszámlán felhalmozódott pénzt tőkésítik, akkor sem nőhet 15 százaléknál jobban a törlesztőrészlet, de reményei szerint addigra a fizetések ennél nagyobb mértékben emelkednek majd – mondta az elnök.
Arra a kérdésre, hogy korábban a nemzetgazdasági miniszter a devizahitelek kivezetésének szükségességéről beszélt, s hogy ez a főtitkár szerint megvalósítható-e, úgy válaszolt: korábban sok irány volt, olyan is, amely a kivezetésről szólt, most úgy látszik az az irány került előtérbe az árfolyamgát kiterjesztésével, amely az árfolyamkockázatot mérsékli.
