Törlesztés rögzített árfolyamon
Az árfolyamgát keretében a svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni. A rögzített és az aktuális árfolyam különbségéből adódó összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam átvállalja, az ügyfélnek csak a tőkerészt kell később visszafizetnie. A gyűjtőszámlán összegyűlő összeg forintalapú hitel, amelynek kamata az árfolyamrögzítés alatt nem haladhatja meg a háromhavi bankközi kamatláb mértékét.
A parlament nagy többséggel, kivételes sürgős eljárásban fogadta el a devizahitelesek segítésére hétfőn beterjesztett indítványt, amelyre az összes frakció – összesen 211 képviselő – igennel szavazott, csak hat független képviselő tartózkodott. E szerint a kilakoltatási moratórium április 30-áig hosszabbodik meg.
Változott az árfolyamgát
A már működő árfolyamgát pedig – amely egyszerre vonatkozik a lakáscélú és a szabad felhasználású devizahitelekre – azoknak is hozzáférhetővé válik, akik eddig nem léphettek be. Az árfolyamrögzítésnél ma ugyanis több korlát is érvényben van, így például akinek 90 napon túli tartozása van, nem veheti igénybe. Az egyik előterjesztő, Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető hétfőn azt mondta: több mint 150 ezer olyan család van, amelynek három hónapon túli a tartozása, de szeretné fizetni a hitelét, még nem indult ellenük végrehajtási eljárás, így számukra megoldást jelenthet az árfolyamgát kiszélesítése.
Szintén eltörölték azt a feltételt, hogy a devizakölcsön folyósításkor alkalmazott árfolyamon számított összege nem lehet több húszmillió forintnál, illetve hogy a hiteladós nem állhat fizetéskönnyítő program hatálya alatt.
Módosító javaslatok
A gazdasági bizottság módosító javaslatára változnak az állami készfizető kezesség szabályai is.
A jövőben megkötendő gyűjtőszámlahiteleknél az állam kizárólag akkor lép be készfizető kezesként, ha a devizakölcsön összege nem haladja meg a fedezetül szolgáló lakóingatlan értékének 95 százalékát. Az indoklás szerint ezzel azt akarják ösztönözni, hogy a bankok engedjék el a nehéz helyzetbe került devizahitelesek tartozásának egy részét. Így – olvasható a bizottsági javaslat indoklásában – az adósok lehetőséget kapnak arra, hogy újra fizetőképessé váljanak, ami a banknak is érdeke.
Azt is rögzítették, hogy az állam készfizető kezessége nem terjed ki a gyűjtőszámla azon részére, amely az eredetileg már késedelmes tartozás banki megelőlegezéséből keletkezett.
Egy szintén most elfogadott módosító javaslat alapján a kezesség érvényesítésére a pénzügyi intézmény akkor jogosult, ha a rögzített árfolyam alkalmazása alatt beállt, 180 napot meghaladó fizetési késedelem miatt a devizakölcsönt és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerződést felmondta. (Ez a határidő korábban 90 nap volt.) Ennek megfelelően a rögzített árfolyam záró időpontja is a tartozás 180 napos késedelmekor áll be.
A frakció nem várt tovább
Rogán Antal azzal indokolta Balla Györggyel közösen jegyzett javaslatát, hogy november 1-jén lejárt az a határidő, amelyet a Fidesz-KDNP szeptemberi visegrádi frakcióülésén adtak a bankoknak, hogy eldöntsék, képesek-e megoldani a devizahiteles szerződések módosítását az ügyfelek javára. Szerződésmódosítás nem történt, a bankszövetség viszont megfogalmazott egy javaslatot, amellyel kapcsolatban a Fidesz osztja a kormány álláspontját, vagyis azt érdemes lenne nyilvánosságra hozni, és konzultációt folytatni róla az érintettekkel – közölte a frakcióvezető hétfőn.
A törvény módosító javaslatát tegnap nyújtotta be az országgyűlésnek a Fidesz-frakció. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön még azt nyilatkozta, hogy a kormány szerdai megbeszélésén arra jutott, hogy csak a jogi feltételek tisztázódása után lehet a devizahitelek kérdését gazdaságilag is rendezni.
Nem lesz jelentős hatása az árfolyamgát kiterjesztésének
Szakértők a hétfőn az országgyűlésnek benyújtott javaslatról úgy vélekedtek, hogy “ártani nem árt, valamennyit biztosan használ is”, az összes bedőlt adós problémáját azonban nem oldja meg.
Jelenleg a legnagyobb gondot a bedőlt hitelek jelentik. Ebben az adósi körben, akin segítene a törlesztőrészlet 20 százalékos csökkentése, már belement volna egy átstrukturálásba. Aki azonban munkanélküli, ettől nem válik fizetőképessé – hívták fel a figyelmet. Valamelyest bővülhet az igénybe vevők köre, de nem nagyságrendekkel, ebből következően elfogadása esetén a javaslat sem a bankokra, sem a költségvetésre nem lesz jelentős hatással – vélekedtek szakértők.
A Magyar Bankszövetség egyelőre nem kommentálja a javaslatot – közölte az MTI megkeresésére Sütő Ágnes, a szervezet kommunikációs vezetője.
