A Global Fortune 250 vállalatok 90-95 százaléka az elmúlt 10 évben folyamatosan készít nem pénzügyi jelentést teljesítményéről, miközben Kelet-Európában csak a vállalatok 65 százaléka – olvasható a KPMG 2017-es Fenntarthatósági Jelentésében.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
Gyakori, hogy a vállalatok az éves pénzügyi jelentésükbe integrálják a nem pénzügyi teljesítményük bemutatását is (78%), bár ezt jellemzően a helyi szabályozás kényszeríti ki a vállalatokból. A jelentések fő célja a bizalomépítés, ezért a globális vállalatok kétharmada külső, független szereplővel is igazolja a jelentések tartalmának megbízhatóságát.
Kérdés, hogyan mérhető a teljesítmény
A KPMG az idei fenntarthatósági kutatásában kiemelten foglalkozott az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak (SDG) integrációjával, a klímaváltozás, valamint az emberi jogok megjelenésével. A leggyakrabban hivatkozott célok között az éghajlatváltozás elleni fellépés, a tisztességes munka és gazdasági növekedés, az egészség és jólét, valamint a felelős fogyasztás és termelés szerepelnek.
A célok integrálása szempontjából a cégek érettsége azonban még nagyon különböző: míg a célok megértésében és a rangsorolásában már a kutatásban résztvevők körülbelül 80 százaléka elért valamilyen eredményt, addig a teljesítmény mérésében több mint a vállalatok fele még a startvonalon áll.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nem minden a gazdasági fejlődés
Joerg Bauer, a GE Hungary elnöke a fenntarthatósági jelentési gyakorlatok témában az üzleti reggelin elmondta, hogy a GE-nél a fenntarthatóság nem egy csak egy önmagáért való kezdeményezés, hanem a dolgozókra, környezetre és folyamatokra gyakorolt hatása miatt az üzleti, pénzügyi eredményekben is egyértelműen pozitív jelenség. A nemi egyenlőség, diverzitás, egészségmegőrzés és minőségi oktatás témában indított programjaik egyértelműen javítják a dolgozói elköteleződést, segítik a toborzást.
Chris Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója is egyetértett azzal, hogy a gazdasági fejlődés mellett fontos az ENSZ fenntartható fejlődés célkitűzéseinek teljesülése – ezzel támogatva a hosszú távú értékteremtést.
„Ez nem egy kötelező feladat, a fenntarthatóság nem pénzügyi cél, de közben nagyon sok ember dolgozik azért éppen nálunk, mert jót teszünk, jó ügyekért teszünk. A telekommunikáció ráadásul önmagában is segíti a fenntarthatóságot. A Magyar Telekom szerencsés helyzetben volt abból a szempontból, hogy amikor az ENSZ fenntartható fejlődés céljai megfogalmazódtak, mi már dolgoztunk a negyedik, 2020-ig tartó fenntarthatósági stratégiánkon.”
A fenntartható szolgáltatások és működés tekintetében minden vállalat nagyon különböző utat jár be, nincs egy univerzálisan követhető recept. Nagyon fontos a célok és eredmények folyamatos elemzése, a tervezés, az új rendszerek megvalósítása. Ezzel azonban nem ér véget a folyamat: a bevezetett változtatásokat vissza kell követni, megbizonyosodni a megfelelő minőségről és értékelni az eredményeket, majd újrakezdeni a körfolyamatot.
