A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közzétett adatai szerint a múlt év utolsó negyedévében 7,0 százalékkal nőtt a beruházások volumene az egy évvel korábbihoz viszonyítva, és ezzel az első három negyedév 3,2 százalékos visszaesése után az év egészében 0,6 százalékkal haladta meg az előző évit.
Nehéz előre jósolni
Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője szerint számítani lehetett a beruházások növekedésére tavaly az utolsó negyedévben, mert a kormányzat felpörgette az európai uniós pályázatok kifizetését. Hozzátette: idén az első két negyedév várhatóan gyengén alakul, az év vége felé azonban javulhat a kép.
Németh Dávid szerint összességében a múlt év egészében elért 0,6 százalékos többlet alacsony, ám nem jelent meglepetést az év során megjelent viszonylag gyenge adatok miatt. A részletes adatok azt mutatják, hogy sok szektorban leálltak a beruházások, az azok közel felét megvalósító, legalább 50 embert foglalkoztató vállalkozásoknál 6,2 százalékkal csökkent a beruházási teljesítmény.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A szállítási és raktározási területen 7,4, a feldolgozóiparban 7,1, a szálláshely-szolgáltatásoknál 19,5, a kiskereskedelem és gépjármű-javítás esetében pedig 4,2 százalékos volt a visszaesés – ismertette az elemző. Ugyanakkor az uniós forrásokhoz köthetően az állami beruházások meglódultak: a költségvetésben 70 százalékkal növekedett a beruházási teljesítmény. A humán-egészségügyben és a szociális ellátásban 110 százalékos volt a többlet, de 90 százalékkal nőttek a beruházások az úgynevezett közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatban.
Elmondta, egyelőre nehéz megmondani, hogy az idén miként alakulnak a beruházások. A fő kérdés az elemző szerint, hogy sikerül-e az uniós kifizetéseket kellő mértékben felgyorsítani. Az is látszik, hogy a kormányzat és a jegybank különböző programokkal igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy ne legyen visszaesés. Szintén fontos kérdés, hogy az építőipar várható fellendülése mekkora lökést ad majd a beruházásoknak – tette hozzá Németh Dávid.
Felülmúlta a növekedés az előzőeket
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a beruházások stagnáltak 2015-ben, ami gyenge teljesítmény az előző évekhez képest, hiszen 2013-ban 6,9 százalékkal, 2014-ben pedig 19,4 százalékkal nőttek a beruházások. Az adatok alapján egyértelmű: a beruházásokat elsősorban az EU-s pénzek, illetve a költségvetés által finanszírozott projektek hajtották 2015-ben, míg idén kismértékű zsugorodás jöhet.
Kitért arra, hogy az utolsó negyedéves növekedési ütem jelentősen felülmúlta az első három negyedévben látott értékeket, ami összefüggésben lehet azzal, hogy a 2015-ös év végéig gyorsított ütemben lehetett lehívni az EU-s támogatásokat, illetve a költségvetés jelentős önerővel járult hozzá különböző EU-s támogatásokhoz kötődő projektek finanszírozásához. Megjegyezte, egyelőre nem látni, hogy honnan érkezne olyan impulzus, ami a versenyszférában kialakult beruházási űrt betöltené.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Hozzátette: a részletes beruházási adatok megerősítik a véleményüket, hogy idén a GDP-növekedést elsősorban a háztartások fogyasztása, másodsorban pedig a külkereskedelem fogja hajtani, míg a beruházások idén kismértékben zsugorodhatnak. Idén az év egészére átlagosan 2,2 százalékos GDP növekedési ütemet várnak – jelezte.
A legtöbb gazdaságfejlesztésre ment
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szintén kiemelte: a növekedés az előző EU-ciklus tavaly év végi záráshoz kapcsolódott, mivel a költségvetésben 70 százalékkal nőttek a beruházások, miközben a vállalkozásoknál csökkenést mértek. Hozzátette: idén, a korábbi EU ciklus forrásainak intenzív lehívását követően, visszaesnek az uniós források, azonban a korábbi számításokhoz képest kisebb mértékben. Mivel az új EU-ciklus forrásainak 60 százaléka a gazdaságfejlesztést szolgálja, a vállalatok beruházásai élénkülhetnek, amit a javuló belső kereslet támogathat.
Suppan Gergely, az állami beruházások visszaesése miatt, idén mintegy 1,5-2 százalékos csökkenésre számít a beruházások területén. Az új lakások áfájának csökkentése és a lakástámogatások kiterjesztése érdemben támogathatja a lakásberuházások felfutását, ennek pozitív hatása azonban inkább jövőre lesz érezhető. Jövőre az új EU-ciklus forrásainak lehívása is intenzívebbé válhat, így jövőre a beruházások növekedése meghaladhatja a 3 százalékot – vélekedett.
