Az európai napirendet nem annak kellene uralnia, hogy Nagy-Britannia kilép az unióból (Brexit) – jelentette ki Robert Fico azzal összefüggésben, hogy július elsejétől Szlovákia tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
„Ez egyike az eseményeknek, nem tragédia, de valóság” – tette hozzá.
Más lesz majd fontos
Bohuslav Sobotka úgy vélte, hogy „a Brexit idővel kevésbé fontossá válik”, és az uniós tagállamoknak olyan témákra kell összpontosítaniuk figyelmüket, amelyekben az állampolgárok „pozitív változásokat” várnak.
„Az Európai Bizottság például figyelmesebben hallgathatná meg a tagállamok hangját, és kevésbé felügyelhetné őket” – tette hozzá a cseh politikus. Megjegyezte: hasznos lenne, ha a tagállamok nagyobb szabadságot kaphatnának a kohéziós támogatások felhasználásában.
Voltak korábban hibák
A brit népszavazás eredményét mindkét politikus szerint nagyban az befolyásolta, hogy a szigetország láthatóan nem volt felkészülve nagyszámú kelet-európai bevándorlók befogadására, ami súlyos gondokat okozott. A cseh kormányfő emlékeztetett: Nagy-Britannia az EU 2004-es bővítése után azonnal megnyitotta munkaerőpiacát az új tagállamok előtt, míg mások, mint Németország vagy Ausztria, csak fokozatosan.
„Bár mi ezt akkor bíráltuk, ma úgy tűnik, hogy a német és az osztrák hozzáállás okosabb volt” – jegyezte meg Sobotka.
Fico szerepe is megnő
Robert Fico elmondta, hogy az EU-tagállamok állam- és kormányfőinek szeptember 16-ra Pozsonyba összehívott tanácskozása lesz a szlovák elnökség legfontosabb rendezvénye, amelynek fő témája az EU jövőjének megvitatása
„A jövőt illetően kompromisszumokra van szükség” – hangsúlyozta a szlovák kormányfő, és óvott az elhamarkodott intézményi változásoktól.
Az EU-ban jelenleg három vélemény, három országcsoport mutatható ki, amelyek közül az egyik semmit sem változtatna a szervezet működésén, a másik az alapszerződéseket is módosítaná, míg a harmadik középen elhelyezkedő csoport az, amelyik szerint változásokra van szükség, de óvatosan és értelmesen. Fico a visegrádi országokat – amelyek sokszor pragmatikusabbak és racionálisabbak mint a többiek – a középső csoportba sorolta. Arra a kérdésre, milyen az egyes csoportok súlya az unión belül, a szlovák miniszterelnök nem kívánt válaszolni.
Többen indultak a posztért
Cameron a brit EU-tagságról június 23-án tartott népszavazás másnapján jelentette be, hogy őszig távozik a kormányzó Konzervatív Párt és a kormány éléről, miután a referendumon a választók többsége a kilépésre voksolt.
A pártvezetői és a miniszterelnöki tisztségért Theresa May, valamint Michael Gove igazságügyi miniszter, Stephen Crabb munkaügyi miniszter, Liam Fox volt védelmi miniszter és Andrea Leadsom energiaügyi államtitkár verseng.
Meggyőző vezetés
A két legolvasottabb vasárnapi brit tömeglap, a Mail on Sunday és a Sun on Sunday által megrendelt két különböző felmérés egyaránt Theresa May utcahossznyi előnyét jelzi a Konzervatív Párt szavazásra jogosult tagjai körében.
Így nyílt meg előtte az út
A Mail megbízásából a Survation közvélemény-kutató által 1013 fős mintán elvégzett vizsgálat kimutatta, hogy a belügyminisztert a tory párttagok 59 százaléka szeretné a Konzervatív Párt élén és a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban látni. Theresa May a teljes brit választópolgárságon belül is 50 százaléknyi támogatottságot tudhat magának.
Michael Gove igazságügyi miniszter messze lemaradva a második helyen áll, a párttagok körében 15, a választásra jogosult teljes brit lakosságon belül 14 százalékos támogatottsággal. A Sun on Sunday számára az ICM közvélemény-kutató által elvégzett felmérés szerint Theresa Mayt a konzervatív választók 60 százaléka támogatja, Michael Gove-ra 10 százalék voksolna.
A többiek leírták magukat
Gove súlyos bírálatok kereszttüzébe került még a Konzervatív Párton belül is azóta, hogy a héten teljesen váratlanul megvonta támogatását az addigi abszolút favoritnak tartott Boris Johnson volt londoni polgármestertől, és – saját korábbi nyilatkozatainak is ellentmondva – bejelentette, hogy indul a Cameron utódlásáért folyó versenyben. Gove a népszavazási kampányban Johnsonnal együtt a kilépésért kampányoló tábor frontembere volt, és többször is kijelentette, hogy nem kíván pályázni a pártvezetői és miniszterelnöki tisztségre, ha Cameron távozik. Michael Gove döntése után Boris Johnson hatalmas meglepetésre bejelentette, hogy nem indul a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért, és így a miniszterelnöki posztért sem.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Egyelőre a pályázók egyike sem számít a Konzervatív Párt hivatalos jelöltjének. Először az alsóház konzervatív frakciója szűkíti le többfordulós szavazássorozattal két személyre a megválasztható indulók listáját – az első forduló kedden lesz -, ezután a párt szavazásra jogosult 125 ezer tagja választja meg az új vezetőt, aki egyben be is költözhet a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalba.
A jelenlegi menetrend szerint szeptember 9-én derül ki, hogy ki lesz Cameron utódja. Ha Theresa May kerül a Konzervatív Párt és a brit kormány élére, ő lenne Nagy-Britannia második női miniszterelnöke Margaret Thatcher után.
