A Rosznyefty részvényét az sem mentette meg a jelentős árfolyamveszteségtől, hogy – kedden közölt adat szerint – az olajipari cég harmadik negyedévi adózott eredménye 80 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, elsősorban a kőolaj világpiaci áremelkedésére.
Rosszul áll Venezuela szénája
A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő azután sorolta „részleges csőd” kategóriába Venezuela adósi besorolását, hogy a latin-amerikai ország nem tudott időben rendezni egyik kötvénye után 200 millió dollár hozamtartozást.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
A többségében állami irányítás alatt álló Rosznyeftyet azért érintette érzékenyen az S&P döntése, mert az orosz cég – amelynek 19,75 százaléka a BP tulajdona – még augusztusban azt közölte, hogy jelentős mennyiségű kőolaj vásárlásáról állapodott meg az állami PDVSA venezuelai olajipari vállalattól, aminek az ellenértékét, csaknem 6 milliárd dollárt előre kifizette.
Elemzők szerint nem kizárt, hogy ha tovább romlik Venezuela pénzügyi helyzete és fizetésképtelenné válik, a gazdaság végképp összeomlik, ami befolyásolhatja az olajtermelést is és emiatt a Rosznyefty – legalább is egy ideig – futhat a pénze után.
Mennyi lesz a kőolaj?
Az év végén 60 dollár körüli lesz a kőolaj ára, jövőre és a rákövetkező évben viszont ennél alacsonyabb – véli a Citigroup egyik vezető ágazati szakértője.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Chris Main egy londoni konferencián kedden azt mondta, hogy idén az év végén 60 dollár körüli lesz az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára, ami azt jelzi hogy kínálati hiány van a piacon. Jövőre várhatóan kiegyenlítődik a kínálat és a kereslet, aminek a hatására Brent ára 54-55 dollárra csúszik vissza hordónként.
A Citigroup elemzője szerint 2019-ben túlkínálat alakulhat ki kőolajból, és emiatt az energiahordozó ára mintegy 49 dollárig csökken.
Mi befolyásolja az árakat?
Chris Main szerint nagyban befolyásolja a kőolaj árát, hogy lesz-e folytatása az OPEC és a szervezeten kívüli nagy olajtermelő országok 2018 első negyedévének végén lejáró, önként vállalat termeléscsökkentésének. A szakértő szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a termeléscsökkentésről szóló megállapodást nem hosszabbítják meg a jövő év végéig.
Erről november 30-án egyeztetnek az érintett országok képviselői. Az OPEC tagállama és az olajkartellen kívüli további 11 nagy olajexportőr ország (Azerbajdzsán, Bahrein, Brunei, Egyenlítői-Guinea, Kazahsztán, Malajzia, Mexikó, Omán, Oroszország, Szudán és Dél-Szudán) 2016 decemberében állapodott meg abban, hogy az októberi szinthez képest 2017. január 1-jétől együttesen napi 1,8 millió hordóval fogják vissza a kitermelést fél éven keresztül.
A kőolaj világpiaci árának alátámasztását és a túlkínálat csökkentését célzó egyezség hatályát május 25-én hosszabbították meg 2018 márciusának végéig.
