Az MTA beruházásán kívül az EIB még a Magyar Gáz Tranzitnak is hitelezett

A 2012-ben aláírt 1,6 milliárd euróból 470 millió eurót tesz ki az EU strukturális alapjához tartozó operatív program kiemelt beruházásainak társfinanszírozása, 400 millió eurót a társadalmi megújulás és a társadalmi infrastruktúra operatív programok (TIOP, illetve TÁMOP) kerethitele, összesen 250 millió eurót a Raiffeisen Bankkal, UniCredit Bankkal, illetve Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) kötött három, a kkv-finanszírozást segítő hitel, 161,9 millió eurót a Magyar Tudományos Akadémia 2012-2014 beruházási programjához tartozó kutatási tevékenység finanszírozása, 100 millió eurót az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program társfinanszírozása, illetve 72 millió eurót az M3-as autópálya Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti szakaszának finanszírozása.

Az EIB ezen kívül 75 millió euró hitelt folyósított a Magyar Gáz Tranzitnak a TEN-E magyar-szlovák gázvezeték megépítésére, 63 millió eurót az árvízvédelemhez és a vörösiszap katasztrófához kapcsolódó újjáépítési és megelőző intézkedések finanszírozására, továbbá 2,3 millió eurót a Xylem Inc. nemzetközi vízellátási kutatási-fejlesztési projektjének hitelezésére.

A beruházási bank az idén 100 millió euró összegű hitelről írt alá megállapodást a Diákhitel Központtal (DK) a Diákhitel2 refinanszírozására, amivel közel 500 millió euróra nő a DK-nak 2005 óta folyósított hitelek összege.

Nincs megállás, rengetegen számítanak EIB hitelre

Jelenleg is több százmillió euró összegű magyar hiteligény van az EIB-nél.

A luxembourgi székhelyű EIB az Európai Unió pénzintézete, amelynek tulajdonosai a tagállamok. Jelenlegi tőkéje 242 milliárd euró. Az EU bankjaként gazdaságilag életképes és fenntartható beruházásokat finanszíroz Európában és Európán kívül. Az EU céljainak elérése érdekében hosszú lejáratú finanszírozási lehetőségeket biztosít, különös tekintettel az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a kkv-k támogatása, az innováció és a kohézió területeire. Kiemelt célja a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés támogatása. Hitelei fedezetét a nemzetközi tőkepiacokról biztosítja, legnagyobb részt kötvénykibocsátásokkal.

A bank a köz- és magánszféra szereplőinek egyaránt nyújt hiteleket. A 25 millió eurót meghaladó bekerülési értékű projekteket saját forrású hitellel finanszírozza, a kis és közepes méretű beruházásokat helyi partnerbankjai bevonásával juttatja forráshoz. Az EIB a projektek összköltségének legfeljebb a felét finanszírozza, hiteleit ötvözi az EU forrásaival. A támogatás elnyerésének feltétele, hogy a projekt előmozdítsa az EU céljait, gazdasági, szakmai, pénzügyi és környezetvédelmi szempontból életképes legyen.

Az EIB csoporthoz tartozó European Investment Fund (EIF) a kkv-knak nyújt speciális kockázati finanszírozást Európában.

A beruházási bank 2012-ben 60 országban összesen 52,2 milliárd euró összegű hitel folyósításáról írt alá szerződést. Az Európai Unión belüli projektekre 44,8 milliárd euró, az EU-n kívüliekre 7,4 milliárd euró nyújtásáról döntött az intézmény. A kis- és középvállalatok (kkv) hitelei ebből 13 milliárd eurót tettek ki.

Az EIB a 2013-tól 2015-ig terjedő időszakban a korábbinál 40 százalékkal, 60 milliárd euróval több – évi 65-70 milliárd euró – kihelyezését tervezi a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés elősegítése érdekében. A kihelyezett hitelekkel 180 milliárd forint értékű projekt valósítható meg. Az aktivitás bővítését a tagállamok 2012-ben végrehajtott 10 milliárd eurós tőkeemelése teszi lehetővé.

Az EIB, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Világbank 2013-2014-re együttesen több mint 30 milliárd euró értékű közös akciótervben állapodott meg a 2012 novemberében megújított Bécsi Kezdeményezés keretein belül a kelet-közép és délkelet-európai országok számára. A kerethez az EIB legalább 20 milliárd, az EBRD 4 milliárd, a Világbank pedig 6,5 milliárd euróval járul hozzá. Míg a 2009-2010-es akcióterv a bankoknak nyújtott hitelezésre összpontosított, az új program célzottan a növekedést és a foglalkoztatást segítő projekteket támogat hosszú távú kölcsönökkel, exporttámogatással, egyes esetekben sajáttőke-részesedéssel.

Az EIB felépítéséről

Az 1958-ban alapított EIB legfelsőszerve a Kormányzótanács (Board of Governors), amely általában a tagállamok pénzügyminisztereiből áll. A Kormányzótanács alakítja ki a hitelpolitika általános irányelveit, megtárgyalja és elbírálja az EIB éves jelentéseit, dönt a tőkeemelésről, kinevezi az igazgatókat, az igazgatóság tagjait, a felügyelőbizottságot.

A bank alapszerződésnek megfelelő működését a 28 tagú Igazgatótanács (Board of Directors) biztosítja, amely teljes felelősséget visel a bankügyletekért. A testületben minden tagállam egy tagot jelöl, egy további tagot pedig az Európai Bizottság. A döntéshez a tagok legalább egyharmada és a jegyzett tőke 50 százaléka szükséges.

A bank ügyeit a 9 tagú Igazgató Bizottság (Management Committee) intézi a Kormányzótanács és az elnök felügyelete alatt. Tagjait a Kormányzótanács nevezi ki hat évre.

Az EIB Igazgató Bizottságának egy magyar tagja van, Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) korábbi elnök-vezérigazgatója, akit a testület 2013. szeptember 1-jén alelnökévé választott. Baranyay László – aki alelnökként az EBRD elnökhelyettesévé is vált – felel az EIB programjaiért Csehországban, Horvátországban, Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában.