Sötét mód ikon
2026 július 24
A jövő legnagyobb veszélyforrása – Ideje felkészülni

A jövő legnagyobb veszélyforrása – Ideje felkészülni

Az emberiség vízigényének növekedése valamennyi földrészen növekvő problémákat okozhat a jövőben. Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai között emiatt fontos szerepet kell kapnia a vízkészletek megtartásához és megfelelő kezeléséhez kötődő céloknak, amit az ENSZ tagállamok már felismertek. Ezeket a célokat nagyon hatékonyan szolgálja a vizek jó ökológiai állapotának megőrzése és javítása. Ennek ellenére a Budapesten megrendezett Víz Világtalálkozón ez a lehetőség kissé háttérbe szorult. A WWF arra figyelmeztet, hogy e feladat jelentőségét nem szabad alábecsülni.

A következő háborúkat a vízkészletek miatt fogják vívni

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója a Víz világtalálkozója konferencián tartott előadásában arról beszélt, hogy a következő háborúkat nem a termőföld, hanem a vízkészletek miatt fogják vívni. José Graziano da Silva azt hangsúlyozta: a vízfelhasználás problémáját egyedül nem képesek kezelni az országok. Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója azt emelte ki, hogy a víz véges erőforrás, ezért okos vízgazdálkodásra van szükség.

Óvni kell a forrásokat

Az emberiség a kihívásoknak csak akkor tud megfelelni, ha a felhasznált vízkészleteket leginkább azok forrásánál óvja meg. A lakosság, az ipar vagy a mezőgazdaság által használt vizek mind folyókból, tavakból, felszín alatti vizekből származnak. Ezek sérülékenysége az elmúlt évszázadban sokat nőtt, és a Föld valamennyi országában zajlottak olyan szabályozási munkálatok, melyek a folyók és vizes élőhelyek természetes állapotát rontották.

„A vizesélőhelyek helyreállítása nagyon fontos eszköz a vizek rossz kezelése által okozott állapotromlás kijavítására.” – fogalmazott a konferencia záróbeszédében Jim Leape, a WWF globális igazgatója. „Fenntartható fejlesztési célokról akkor beszélhetünk, ha a vizek jó állapotát minden más célt megelőzően biztosítjuk.” – tette hozzá.

Nem lehet mindenhol beavatkozni a vizek életébe

Az emberiségnek meg kell értenie, hogy nem lehet mindenhol folyószabályozással, árvízvédelmi gátak építésével, szabályozási művekkel beavatkozni a szabad folyású vizek életébe. Ahol viszont ezt már megtették, ott számba kell venni, hogy helyreállításuk mekkora eredményekkel szolgál. Sokszor nem számíthatunk arra, hogy ebben az országok államigazgatási szervei járjanak az élen, de a tudományos és az üzleti szektornak nagy szerepe van abban, hogy jó gyakorlatokat vezessenek be.

Rémisztő jóslatok, gigantikus fejlesztések

Az OECD számításai szerint 2050-ig ötvenöt százalékkal nőhet a világ vízigénye, minden államnak fel kell készülni a várható változásokra – hívta fel a figyelmet a világtalálkozón Helen Mountford, az OECD Környezetvédelmi Igazgatóságának igazgatóhelyettese. Ehhez persze források is kellenek. Miként arról William Rex a Világbank ágazati igazgatója beszámolt a Világbank 30 milliárd dollárt költ a vízgazdálkodásra, összesen 300 fejlesztési projektet igazgatnak.

„A WWF 300 ezer hektár vizesélőhely helyreállításában vett részt Kínába a Jangce folyó mentén, amely a világ legnagyobb vízerőműve, a Három Szurdok gát káros hatásait kompenzálja. A vizesélőhelyek helyreállításában a Duna vízgyűjtőjén is jelentős kapacitások vannak. A kapacitások kihasználására csak akkor lesz esély, ha a vízgyűjtő országai elismerik az élőhelyek megőrzésének fontosságát az ENSZ hosszú távú céljai között, és a gyakorlatban egyre több élőhelyet állítanak helyre a Duna és mellékfolyói mentén.” – összegzett Jim Leape, a WWF nemzetközi igazgatója.

1,4 millió hektár vár helyreállításra a Duna mentén

A Duna egykori ártéri területeinek több mint kétharmada már eltűnt. A folyó menti ipari termelés visszaesésének köszönhetően a vízminőség az elmúlt évtizedekben javult, de a folyó természetes dinamikájának helyreállítása érdekében kevés beavatkozás történt.

A felmérések szerint viszont a Duna mentén több mint 400 helyreállításra alkalmas terület létezik, melyek összterülete meghaladja az 1,4 millió hektárt. Ezeknek a területeknek a helyreállítása legalább akkora elkötelezettséget jelentene, mint a fenntartható fejlesztési célok vállalása.

 

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.