A pert az AXA fióktelepe indította a magyar állam ellen, kérve, hogy állapítsa meg a forinthiteleire vonatkozó általános szerződési feltételek, valamint az egyedileg meg nem tárgyalt egyéb szerződési feltételek tisztességességét. A felperes bank keresetét első fokon a Fővárosi Törvényszék korábban elutasította.
Törvénysértő eljárásrend
A bíróság ismertette az AXA általános szerződési feltételeinek az ügy szempontjából fontos pontjait. Így például azt, hogy a hitel fordulónapján egyoldalúan módosíthatta a bank a kamatot, amennyiben változott az egy éven túli állampapírok hozama, módosultak a lakáscélú állami kamattámogatások, változtatott a KSH szerinti infláció, továbbá változtak a tőke- és pénzpiacok, a forrásköltség növekedett, de a bank üzletpolitikájának a változása is lehetővé tette az egyoldalú szerződés módosítást. Hasonló feltételektől függött a díjak és jutalékok egyoldalú változtatása is.
Így védekezett a bank
A felperes bank kifejtette a keresetében – és ehhez európai bírósági határozatra is hivatkozott – hogy a fogyasztónak nem kalkulálnia kell tudnia a terheinek a növekedését, hanem azt kell látnia, hogy a különböző piaci és egyéb változások miképpen hatnak a terheire. Ez jelenti az átláthatóságot.
Az árazási elvek az üzleti titok körébe tartoznak, ráadásul magas fokú pénzügyi ismeretet igényel az abban szereplő képletek megértése. A felperes szerint a tisztességhez elegendő az a tény, hogy az árazási elvek nyilvános piaci adatokat tartalmaznak.
Az alperes állam arra hivatkozott, hogy ha a szerződés tisztességességének törvényi feltételei közül akár egy is sérül, akkor el kell utasítani a bank keresetét.
Az elsőfokú ítélet reparálását kérte az AXA
A bíróság az első fokú ítélet ismertetésekor – egyebek mellett – kiemelte a szimmetria elvét, amely azt jelenti, hogy az egyoldalú kamatemelést lehetővé tevő tényezők kedvező változása esetén, a fogyasztó terheinek csökkenniük kell. Kifogásolta az első fokú bíróság azt is, hogy nem minősül egyértelmű meghatározásnak az, amikor a fogyasztónak több dokumentumból kell „összeolvasnia” a rá vonatkozó előírásokat.
A fellebbezésben a felperes azt kérte, hogy az ítélőtábla helyezze hatályon kívül az első fokú ítéletet, és kötelezze új eljárásra az ott eljáró bíróságot, vagy pedig maga változtassa meg – rá kedvezően – az ítéletet.
A bank fellebbezése kitért arra is, hogy az olyan forint hitelek, amelyek kamata a BUBOR-tól, mint referencia kamatlábtól függött, nem lehetnek tisztességtelenek. Ezeknél a kamatmarzs fix, mindössze a kamatláb változik automatikusan, erre pedig nincs ráhatása a banknak.
Az állam, mint alperes az első fokú ítélet jóváhagyását, illetve a fellebbezés elutasítását kérte. Nem támogatta az előzetes döntéshozatalt, amely az ügy felfüggesztésével járna.
