A televízió részesedése a 2016-os teljes reklámtortából 25,78 százalék, ezzel stabilan tartja második helyét a tortában. A televíziós reklámpiac 8,59 százalékkal nőtt 2016-ban az előző évhez képest. ezzel csaknem triplikálta növekedését az előző időszakhoz képest (2014-ről 2015-re 3,15 százalékkal nőtt a tévés reklámtortaszelet.)
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Az állam a legnagyobb hirdető
A 2015-ben a televízióban elköltött állami reklámforintok 2,63 milliárdos tétele 2016-ban 6,3 milliárdra emelkedett, azaz 140 százalékkal nőtt. Az MRSZ korábbi adatai szerint a teljes reklámiparra vetítve 2015-ről 2016-ra több mint 80 százalékkal nőtt az állami költés mértéke Ezzel az állam a reklámipar legnagyob hirdetőjévé vált.
A már említett állami költések mértékének nagyarányú növekedése mellett tavaly kiemelt sportesemények is, mint a foci EB és olimpia, pozitív irányba befolyásolták a hazai reklámköltéseket.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A válság előtti szinten tanyzázunk
Ezzel szemben a reklámköltések pedig továbbra is elmaradnak a válság előtti GDP arányos szinttől, a reklámadó pedig továbbra is erősen hátráltatja a reklámipart, annak tervezett 7,5 százalékos emelése további jelentős pénzt vonhat el az iparágtól. Az elmúlt évek indokolatlan és szakmai egyeztetést nélkülöző, iparágat súlytó szabályozásai (reklámadó, bónusz törvény, közterület extra adóztatása és a településkép védelmi törvény) továbbra is nagymértékű bizonytalanságot okoznak a piacon.
A digitális reklámtorta-szelet nagysága és a nemzetközi szereplők térhódítása tovább erősödött: A globális szereplőknél elköltött reklám forintok markánsan, 25 százalékkal emelkedtek, így a globális szereplők reklámköltés aránya 51 százalékra emelkedett a hazai online tartalomszolgáltatókkal szemben.
