2024 július 14

Nagy változás jön az újautópiacon

2024 júliusától csak olyan újonnan gyártott jármű helyezhető forgalomba Európában, ami rendelkezik az előírt, fejlett biztonsági és vezetéstámogató rendszerekkel. Az EU-s jogszabály értelmében így minden új autónál a kötelező alapfelszereltség része kell legyen az intelligens sebességszabályozó, a vezető figyelmetlenségét érzékelő figyelmeztető rendszer, a vészfékjelzés, a tolatóradar, valamint az eseményadat-rögzítő, és az indításgátló alkoholszonda későbbi beszerelését is lehetővé kell tenni.

A cél természetesen a közlekedés biztonságának növelése, a járművezetők, a gyalogosok és kerékpárosok hatékonyabb védelme. Egy ilyen széleskörű és jelentős változás azonban számos kihívást és kérdést is felvet, legyen szó az új autók áráról, a várható szállítási időkről, az adminisztrációs problémákról vagy akár a személyes adatok védelméről. Kövesdán Balázs, az ALD Automotive | LeasePlan kereskedelmi igazgató helyettese összefoglalta a legfőbb tudnivalókat.

Várható-e áremelkedés a hazai újautó- vagy lízingpiacon az új kötelező biztonságtechnikai berendezések miatt?

A jogszabály miatt nem kell hirtelen áremelkedéstől tartani, ugyanis a gyártók ezeket a tételeket már korábban beárazták a gépjárművek alapfelszereltségének listaárába. Egészen pontosan ez azt jelenti, hogy a július 7-től kötelezően előírt biztonságtechnikai elemek részét vagy egészét a legtöbb autógyártó már korábban elérhetővé tette a modelljeik alapfelszereltségében.

Mire számítsanak azok, akik cégautóbeszerzésen gondolkodnak, várható-e hosszabb várakozási idő az új jogszabály miatt?

Az ügyfelek számára a legfontosabb a kiszámíthatóság, tehát a várható szállítási határidő is, ami az év eleje óta folyamatosan javuló tendenciát mutat. Az elmúlt 3 évvel ellentétben idén már nem kell minimum 12 hónapot várni egy gyári rendelésű gépjárműre – természetesen extrém modelleknél vagy távoli gyártási helyszínek esetén előfordulhat hosszabb várakozási idő – de így flottabővítés esetén sem kell egy évvel korábban tervezni. Az előírt új biztonságtechnikai rendszerek miatt sem várható fennakadás, annak köszönhetően, hogy erre már a gyártók többsége időben felkészült. A szabályozók a most életbe lépő kritériumokat már 2019-ben megállapították, ezzel bőségesen hagytak időt az átállásra.

Milyen adminisztrációs problémák merülhetnek fel az új szabályozás miatt, milyen nehézségekre készüljenek a cégek új autó vagy flotta beszerzésekor?

Abban az esetben merülhet fel adminisztrációs probléma, ha olyan gépjárművet választ az ügyfél, ami nem rendelkezik az újonnan előírt, kötelező biztonságtechnikai elemekkel, de már csak július 7. után lehetne forgalomba helyezni. Ilyenek lehetnek a raktáron elérhető modellek, amelyek már korábban beérkeztek a kereskedésekhez. Ezekben az esetekben az importőr és a kereskedés együttesen kérvényezheti, hogy a gépjármű forgalomba helyezési halasztást kapjon, azaz az előírt elemek megléte nélkül is forgalomba helyezhető legyen az elkövetkezendő egy éven belül. Természetesen korlátozott az erre kiadható igazolások száma, de ez a helyzet várhatóan nem fog érzékelhető fennakadást okozni.

Intelligens sebességasszisztens: “Nem veszélyes-e az, ha az intelligens sebességasszisztens visszalassítja az autót a sebességhatár átlépése esetén?

Hallhattunk sokféle verziót, de a végső, mindenki által elfogadott megoldás az lett, hogy az intelligens sebességasszisztens nem fog beavatkozni a sofőr vezetési tempójába, kizárólag figyelmeztető hangjelzést, valamint a kilométeróra melletti jelzést fog adni a fedélzeti számítógép a megengedett sebességhatár túllépéséről. Ezt az információt a táblafelismerő és a gépjármű alkalmazott navigációja teszi lehetővé.

Alkoholszonda: „Innentől kezdve csak akkor tudom beindítani az autómat, ha megfújtam a beépített alkoholszondát?

Ez talán az egyik legmegosztóbb az új biztonságtechnikai elemek közül, de fontos kiemelni, hogy július 7-től csak a szonda előkészítését kell beépíteni, tehát a majdani szonda és az indító szerkezet közötti kapcsolatot kell létrehozni. A megosztottságot pedig az okozza, hogy vannak olyan országok, ahol még megengedett egy-két pohár sör elfogyasztása vezetés előtt, míg Magyarországhoz hasonlóan vannak zéró toleranciával rendelkező államok is – utóbbiak esetében az autó nem lesz indítható még akkor sem, ha csak a kertemben szeretnék arrébb állni, de már fogyasztottam alkoholt. Egyelőre azonban ne tartson senki attól, hogy ha új autót vesz át a közeljövőben, már csak a szonda megfújása után tudja elindítani. Jelenleg ugyanis nem a szondát kötelező beépíteni, csak annak előkészítését.

Fekete doboz, kamerák és digitális rendszerek: “A hozzájárulásom nélkül is felhasználhatók lesznek a vezetési adataim? Mi a helyzet az adatvédelemmel?

A technológia ebben az esetben sem új: a legtöbb márka modelljei már jó pár éve rendelkeznek SIM kártyával, lehetővé téve olyan szolgáltatásokat, mint az időjárás-előrejelzés, aktuális útinformációk, irodai asszisztens vagy baj esetén vészhelyzeti hívás kezdeményezése. Az új szabályozással kötelezővé vált “fekete doboz” pedig képes adatok rögzítésére és tárolására is, így őrizve meg egy baleset során a gépjármű által mérhető adatokat. Gyakran merül fel a kérdés, hogy milyen időtartamot rögzít a készülék. Bár az egyes gyártóktól más-más válasz érkezik erre, azt lehet mondani, hogy a baleset előtti 1 percet, illetve magát a balesetet rögzíti a rendszer. Ez az információ azután a szakszervizben, vagy egyes technológiák esetében akár távoli eléréssel is kinyerhető. A felhasználhatóság pedig attól függ, hogy van-e rendőri intézkedés, elrendeli-e a hatóság a felvételek kiadását. Ha nem, akkor minden esetben kell a felhasználótól egy beleegyező nyilatkozat, amely alapján a kérvényező külső fél hozzáférhet és megtekintheti az adatokat.

A szigorú EU-s adatvédelmi szabályozás 2018 májusa óta jelen van mindannyiunk életében, és mivel azóta a gépjárművek adatrögzítési képessége is rohamosan fejlődött, minden márka arra törekszik, hogy megfeleljen az adatvédelmi követelményeknek. A szabályozók részéről mindig is a biztonság fokozása lesz a fő szempont, és ennek megfelelően igyekeznek olyan biztonságtechnikai eszközöket előírni, amelyek csökkentik az autós balesetekben megsérült vagy elhunyt személyek számát. A mellékelt ábrán jól látható, hogy a 2000-es évektől milyen jelentősen sikerült visszaszorítani a halálos kimenetelű balesetek számát az EU-ban. Ugyan a COVID-járvány hatására látványosan visszaesett a balesetek száma, majd 2022-re újra emelkedni kezdett, de a várható trendvonal jól mutatja, hogy milyen mértékben szeretné csökkenteni ezt a számot az EU.