Felméri a helyzetet
A laza monetáris politika a nyár során felfelé hajtotta a piacokat – éles kontrasztban az elmúlt évi fejleményekkel, amikor a kínai renminbi leértékelésének hatására erőteljes eladási hullám vette kezdetét. Most viszont, hogy vége az augusztusnak és megkezdődnek a munkás hétköznapok, a befektetők elkezdik felmérni, hogy mire számíthatunk még 2016 hátralévő részében.
A piacok számára rövid és középtávon talán a jegybankokkal fennálló, egészségesnek koránt sem nevezhető viszonyuk okozhatja a legnagyobb fejtörést. A helyzet egyre jobban emlékeztet Okos Hans történetére.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Milyen kihívásokat tartogat a jövő?
Az egyik legjelentősebb következmény, hogy a hagyományos eszközosztályok között jelenleg szorosabb korreláció áll fenn, mint a pénzügyi válság előtt. Az egyszerre többféle eszközt használó, úgynevezett multi-asset befektetők számára, akik az egyes eszköztípusok jellemzőinek kombinálásával alakítanak ki hatékonyabb portfóliót, ez éppen a diverzifikáció egyik legnagyobb előnyét nullázza le.
További probléma, hogy ha a jegybankok túl nagy hatással vannak a piacok működésére, az egyfajta bináris kockázati tényezőként hat. A monetáris politika alapvetően vagy szigorúbb, vagy lazább lehet, a piacok pedig vagy kedvezően, vagy kedvezőtlenül reagálnak, attól függően, hogy a jegybankok éppen szorosabbra vagy lazábbra veszik a gyeplőt. Az elsőként említett probléma csak tovább súlyosbítja ezt a helyzetet, mivel mostanra egyre kevesebb olyan hagyományos eszközosztály van, amely mögött a befektetők biztonsággal meghúzhatják magukat.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Akkor mi a megoldás?
Ezeket a problémákat részben úgy oldhatjuk meg, hogy portfóliónkat nem hagyományos eszközökkel, például hitelekkel és infrastrukturális projektekbe való befektetésekkel is kiegészítetjük. Ezekre általában viszonylag kevéssé hat a jegybankok monetáris politikája, és egyes területek, például a szociális infrastruktúra olyan, az inflációhoz kapcsolódó hozamokat is kínálnak, melyek semmilyen korrelációban nem áll a tágabb gazdasági ciklussal.
A bináris kockázat enyhítésére a különböző alternatív eszközosztályok is felhasználhatók. Egyszerűen fogalmazva a kötvénybefektetők számára a hozamok növekedése nagyobb kockázatot jelent, mint az, hogy esetleg lemaradnak a tőkenyereségről, ha a hozamok csökkennek. A hitelekhez hasonló eszközosztályok változókamataik révén védelmet nyújthatnak a kamatok emelkedése ellen, ráadásul még vonzó jövedelmet is biztosíthatnak.
Összességében védve vagyunk a kamatemelkedés kockázatával szemben, cserébe viszont ha a hozamok csökkennek, akkor lemaradunk a kötvények tőkenyereségéről. Bár a hozamok mai szintjét nézve a magasabb kamatok valószínűsége csekélynek tűnhet, az infláció akár csekély mértékű emelkedése is jelentős fordulatot idézhetne elő a kötvényárfolyamok trendjében.
„Szakembereink alapvető tézise az, hogya befektetőket fenyegető fő kockázat inkább a hozamemelkedés a jelenlegi helyzetben. Ezért érdemes portfóliónkat jelenleg úgy pozícionálni, hogy megőrizze az elmúlt időszakban a kötvények révén realizált tőkenyereséget”- tette hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International magyarországi értékesítési vezetője a GMAI kapcsán.
Mi hozhat volatilitást?
Bár azt nem tudni, mi fog a kötvényjellegű eszközök területén piaci volatilitást vagy emelkedő hozamokat előidézni, esélyes jelöltekből nincs hiány. Előfordulhat, hogy a piacok rosszul ítélik meg a Fed által az amerikai kamatlábakkal kapcsolatban közzétett kilátásokat, és például túlreagálják az amúgy enyhének szánt szigorítási programot, vagy teljesen félreértik a Fed kamatemelési szándékát.
Ha a piacok csak egy dologra figyelnek – például a jegybankokra –, akkor fennáll a veszélye annak, hogy nem veszik észre a gazdaságot fenyegető egyéb kockázatokat. A piacok jelenleg elégedetten hátradőlve szemlélik a kínai gazdaságban zajló adósságfelhalmozás dollárban mért újrafelpattanását. Ezért ajánlatos a negyedév közeledtével óvatosan kezelni a GMAI pozíciókat, mivel újabb volatilitási hullám várható.
