Meglepte az elemzőket a miniszterelnök rögtönzése, a Brüsszel által beszántott cafeteria rendszert, vagyis az úgymond „burkolt kettős bérrendszert” felváltó, „nyílt kettős bérrendszer” ötlete. Eszerint „készpénzesítik” a cafeteria összegét, ám a bérnek ez a része nem számít bele a nyugdíjba. Vajon milyen makrogazdasági hatással számolhatunk? Érdemes-e mögöttes tartalmat keresni, vagy csupán egy brüsszeli döntésre adott, szokásosszerű, „csak azért is” válasszal van dolgunk?
Adómérséklés vagy járulékcsökkentés?
Jól hangzik, de elég bonyolult, s egyelőre nem teljesen világos, hogy pontosan mi célt szolgál a kettős bérrendszer – mondta Samu János, a Concorde vezető elemzője. Hozzátéve: nem mindegy, hogy fix összeg kerül majd kifizetésre, vagy bérarányos megoldást választanak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az első esetben ugyanis az alacsonyabb bérkategóriákban a bér nagyobb részét teheti ki ez a cafeteria pótlék, ily módon csökken a munkáltatókat terhelő bérköltség. Más kérdés, hogy ugyanezt a hatást a járulék csökkentésével is el lehetne érni. Míg a második esetben, olyan hatást ér el a kormány az intézkedéssel, mintha a személyi jövedelemadó kulcsát mérsékelte volna.
Nincs átgondolva
Nem teljesen világos, hogy miért most csapott le Brüsszel az uniós csatlakozásunk óta működő cafeteriára, talán az lehetett a gond, hogy a kormány a legutóbbi változtatásokkal bizonyos szolgáltatókat hozott helyzetbe, megsértve a versenysemlegesség elvét – vélekedett Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője, aki nem lenne meglepve, ha az új ötlet sem menne át Brüsszelben, hiszen látható, hogy nincs alaposan átgondolva.
Leépül egy iparág
Mint mondta, a cafeteria eddig is a munkáltatói adóoptimalizálás eszköze volt, ami nyilván a készpénzesítéssel sem változik, hiszen a bérnek ez a része alacsonyabb járulékot vonz. Ugyanakkor, annak az „iparágnak”, amely ráépült a cafeteriára, fájdalmas veszteséget jelent az új konstrukció. A készpénzt ugyanis bárhol elkölthetik a munkavállalók, megszűnnek az utalványok és kártyák kötöttségei.
