A hajtató terület az elmúlt 5-6 évben 3700-3800 hektárra csökkent, a megtermelt zöldség mennyisége viszont 15 százalékkal 430-440 ezer tonnára nőtt. A szakember tájékoztatása szerint a hajtatott növényi kultúrák közül legnagyobb mértékben a káposztafélék és a paradicsom termőterülete csökkent az elmúlt években, a paprikaféléké és az uborkáé nem változott, míg a salátaféléké jelentősen nőtt.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
A megtermelt mennyiséget tekintve a paradicsom, az uborka és a salátaféléknél növekedés, a paprikaféléknél stagnálás, a káposztaféléknél csökkenés volt a jellemző. Üvegházi termelés 130-150 hektáron zajlik, és mintegy 500-600 hektárnyi fűtött fóliasátor van az országban.
A legfontosabb hajtató körzetek Csongrád és Bács-Kiskun megyében, illetve Pest megye déli részén vannak. A megtermelt áru jelentős része 90-95 százaléka a belföldi piacra kerül. Évente 20-25 ezer tonna paprikafélét, illetve 5-6 ezer tonna hajtatott káposztafélét exportálnak, kisebb mennyiségben pedig paradicsomot, uborkát adnak el külpiacokon – jegyezte meg.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ledó Ferenc kitért arra, hogy az ágazat számára jelentős gondot okoz a munkaerőhiány. A termesztéshez, osztályozáshoz és válogatáshoz az optimális létszám hektáronként legkevesebb 7-8 ember lenne, a káposztaféléknél hektáronként 2-3 ember. A paprika, az uborka és paradicsom esetében pedig hektáronként 10-12 dolgozó kellene.
Jelenleg összesen 30 ezer munkavállaló dolgozik a hajtató kertészetekben, és további mintegy 5-6 ezer emberre lenne szükség, de a munkák szezonalitása miatt nehezen találnak munkaerőt.
Mivel a hajtatás jelentős része, mintegy 80 százaléka fűtés nélküli termesztésben történik, így a téli időszakban, november közepe és március eleje között nincs munka, majd tavasztól bizonyos ápolási munkákhoz és főleg a betakarításhoz sok munkáskézre van szükség – mondta Ledó Ferenc.
