Magára hagyták Líbiát a fejlett országok
Az amerikai és EU-s alkalmazottak, diplomaták hivatalosan is kivonultak az országból, amely a polgárháború szélére sodródott. Ilyen körülmények között tartotta meg ülését az új líbiai parlament. Nem a politikusok számára is veszélyessé vált fővárosban, hanem a Tripolitól számottevő távolságban, keletre fekvő – a harcoktól eleddig megkímélt – Tobrukban tanácskozott a törvényhozás, amely száznyolcvan tagjából százötvennyolcan voltak jelen. Figyelemre méltó, hogy távol maradtak a tanácskozástól a korábbi törvényhozás legerősebb frakcióját alkotó iszlamista képviselők.
Az új parlament megválasztotta a ház elnökévé Agila Száleh Ísza független képviselőt. A törvényhozás előtt nem kis feladat áll. Mindenek előtt az, hogy elejét vegye az országot fenyegető polgárháborúnak. Miközben a parlament ülésezett, az ország jelentős városaiban, Tripoliban, Bengáziban, Miszrátában fegyveres összetűzések voltak. Hivatalos források szerint csupán az elmúlt három hétben legalább kétszázan estek az összecsapások áldozatául.
Új alkotmányt és állandó állami intézményeket akarnak
A képviselők azt is ígérték, hogy az elkövetkező időszakban új alkotmányt szövegeznek, s az eleddig átmenetiként, vagy ideiglenesen működő intézményeket, a többi között a líbiai kormányt, állandóakkal váltják fel.
A politikai konszenzus megteremtése nem kis feladat a területileg, vallásilag sokszínű, sok szempontból törzsi körülmények és felfogás közepette élő országban. Ráadásul az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió és más fejlett államok diplomatáinak és szakértőinek kivonulása után kizárólag magukra vannak utalva.
Jöhet-e korszerű állam a zöld demokrácia után?
A tét nem kicsi. Sikerülhet-e a három esztendővel ezelőtt meggyilkolt Moammer al Kadhafi ,,zöld népi demokráciája” és megbuktatott rezsimje után, valamilyen korszerű, huszonegyedik századi államot és hatalmat kiépíteni? Hasznosítani az ország adottságait, természeti értékeit.
„Az iszlám világról meglehetősen sajátos kép él az emberekben. Az ismeretek hiánya miatt sok a tévhit és a feltételezés” – mondja professzor dr. Balog Judit egyetemi tanár, az iszlám világ nemzetközi hírű szakértője. „Az emberek többsége a napi hírekből alkot véleményt egy nem könnyen megközelíthető, sok szempontból zárt világról. Az is biztos, hogy hosszú távon nem az erő alkalmazása a célra vezető politika” – tette hozzá.
„Mit is látunk? Az erő alkalmazásával sikerült megdönteni korábban szinte bevehetetlennek látott, vagy hitt politikai rendszereket. Sikerült kiiktatni politikai vezéreket… S mi következett? Nekem úgy tűnik olyan káosz, amely végkimenetele még messze nem világos. Valóban az igazi kérdés az, létre jöhet-e egy fajta politikai konszenzus? Az arab országok fontos államok, olyan természeti kincsekkel rendelkeznek, amelyekkel biztosított lehetne a fejlődésük. Hogy mást ne említsek, mint az olajat… Vajon tudnak-e olyan politikai rendszereket alkotni, amelyek rokonszenvesek lehetnek a fejlett országok számára?”
A líbiai központi bank elnöke szerint van tartalék
A közelmúltban nyilatkozott a líbiai központi bank elnöke. Ő azt mondta: a politikai válság meglehetősen sokba került eddig is Líbiának. Csupán az elmúlt tíz hónapban legalább harmincmilliárd dollár olajbevételtől esett el az arab ország. A helyzet nem rózsás, de rendelkeznek a túléléshez szükséges kellő fedezettel.
A helyzet azonban sokkal súlyosabb annál, mint amit a jegybank vezetője sugall. Líbia állami olajvállalata a folytatódó zavargásokra, valamint az olajmező- és kikötőfoglalásokra hivatkozva azt fontolgatja, csak a part menti termelést folytatja, s az sem kizárt, hogy leállítja a kivitelt. Jelenleg napi 200 ezer hordóra esett termelés, az olajeladásból származó bevétel havi 1 milliárd dollárra zsugorodott.
Cél az ország gazdasági újra élesztése
Az OPEC a 2010-es évek elején még 44 milliárd hordóra becsülte Líbia kitermelhető olajkészletét. A szakma ezt kissé kozmetikázottnak tartotta abban az időben. A hetvenes években még 3,3 millió tonnát termeltek ki naponta. Az ország gazdasági újra élesztése lehet a következő gigantikus feladat az új parlament számára.
Nem akármilyen feladat a nyilvánosság előtt kevésbé ismert új házelnök, a jogász Ísza számára. A parlament új elnöke korábban, Moammer Kadhafi idején több pozíciót is betöltött az igazságszolgáltatásban. Kadhafi bukása és halála óta ő a harmadik parlamenti elnök.
