Rendkívüli Hírek:

2024 február 25

A negyedik ipari forradalom mindennapjai

Hosszú út

A robotika nagy utat tett meg 1961 óta, amikor New Jersey-ben kifejlesztették az első ipari robot prototípusát. 1974-ben, az ABB Björn Weichbrodt vezette munkacsoportja megalkotta az IRB 6-ot, a világ első kereskedelmi, mikroprocesszor vezérlésű robotját, amely mintául szolgált a mai ipari robotok fejlesztéséhez.

Azóta a robotika óriási fejlődésen ment keresztül. A robotok alkalmazása teret nyert minden iparágban, az autógyártástól a logisztikáig. A közgazdászok kiszámították, hogy a robotok 1993 és 2007 között évente 0,36 százalékkal növelték a munkatermelékenységet, azaz többel, mint a termelés gépesítése céljából alkalmazott gőzgépek, amelyek az 1850 és 1910 közötti időszakban évente 0,34 százalékkal javították a munkatermelékenységet.

Szárnyal a gépi tanulás

Napjainkban a gépi tanulás („machine learning”) gyors fejlődése forradalmasítja a robotikát. A PwC által készített egyik tanulmányban a kutatók úgy számolnak, hogy a gépi tanulás 2030-ra 15,7 trillió dollárral járul majd hozzá a világgazdaság teljesítményéhez. Ez az összeg nagyobb, mint a világ két leggyorsabban fejlődő gazdaságával rendelkező Kína és India együttes teljesítménye.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A gépi tanulás alkalmazásából eredő nyereséget és előnyt elsősorban az automatizált folyamatok és a magasabban képzett munkaerőnek köszönthető nagyobb rugalmasság biztosítja majd.

Nőni fog a fogyasztás is, mivel a vevők több testreszabott, egyedi és magas minőségű terméket fognak vásárolni. Az Accenture jelentése szerint a Kínához hasonló országokban, amelyekben a GDP nagy részét a gyártás állítja elő, a növekedés üteme 1,6 százalékponttal erősödhet.

Az ABB 1998-ban fejlesztette ki a csomagolásban és anyagmozgatásban használt FlexPicker ipari robotját. Az ipari robotika és a mesterséges intelligencia ötvözése nyomán megjelennek a hálózatba kapcsolt robotok. Ez a fejlesztés óriási lehetőséget rejt magában. Jelenleg az ipari robotok csupán 2 százaléka kapcsolódik távoli monitoring központokhoz.

Már jóval alacsonyabbak az árak

A növekvő teljesítménnyel és egyre több képességgel rendelkező robotok az idő során egyre megfizethetőbbé váltak az iparágak számára. A Nemzetközi Robotika Szövetség jelentése szerint a roboteladások 2015-ben 15 százalékkal növekedtek, amely a valaha feljegyzett legnagyobb éves forgalombővülésnek felel meg.

Az ABI Research szerint az értékesített ipari robotok száma az Egyesült Államokban egy évtizeden belül 300 százalékkal fog növekedni. Az ipari robotok világpiaci értékesítése 2025-re várhatóan megháromszorozódik. Az ipari robotok legnagyobb felvevő piaca Kína lesz.

Az ABB, amely 1974 óta több mint 300 000 robotot értékesített, felkészült a jövőre. Gyors ütemben bővíti a robotika divíziójának szakembergárdáját. Az ABB világszinten átlagban három főt vesz fel naponta ehhez a divízióhoz.

Adatfelhők alatt az élet…

A gyárak világszerte egyre okosabbá válnak. Az internetre kapcsolt szenzoroknak és a felhő alapú számítástechnika alkalmazásának köszönhetően hatalmas mennyiségű adatot képesek gyűjteni, elemezni, majd az eredményeket célzott cselekvésekké, beavatkozásokká alakítani.

Ezek eredményeként kiküszöbölik a hiányosságokat, és a gyárak olyan teljesítményszinteket érnek el, amelyeket a múltban csak elméletben tartottak megvalósíthatónak.

Változik a munkavégzés

A modern ipari robotokra alapozott rendszereket már nem kell leállítani programozás és optimalizálás céljából. Ezen feladatok ellátására a mérnökök olyan szimulációs és offline programozási eszközöket tudnak telepíteni, amelyek ugyanazt a szoftvert alkalmazzák, mint amelyik a termelésben a robotokat irányítja.

A programozók például szimulációkkal tanulmányozhatják, hogy a berendezések hogyan működnének az üzemben, így még bekövetkezésük előtt megelőzhetik a költséges összeütközéseket.

A modern robotokat egyre nagyobb mértékben alkalmazzák majd olyan munkákra, amelyek elvégzése az emberek számára fizikailag túl megerőltető vagy túl veszélyes. A robotok ilyen területen történő alkalmazásából a vállalatok is profitálni fognak, mivel a robotok nagyon költséghatékonyak, a gyártó szektorban a létesítésükre irányuló befektetés jellemzően már a telepítésük évében megtérül.

YuMi, az első emberekkel együttműködő, kétkarú ipari robot

A gépi tanulást alkalmazó robotok egyre többet segítenek majd az embereknek a munkavégzésben. Az ABB kifejlesztette YuMit, a világ első igazán együttműködő robotját, amelyet arra terveztek, hogy emberek mellett dolgozzon a szerelősoron.

YuMi a szenzoraival érzékeli, mikor kerül az útjába valaki, így nem jelent veszélyt az emberre. Ez jelentős előrelépést jelent a robotok korábbi generációjához képest, amelyek erre nem voltak képesek, emiatt kerítésssel kellett védeni tőlük az embereket.

A robotok a jövőben átveszik azokat a munkaköröket, amelyeket az emberek már nem kívánnak ellátni, és új munkaköröket is teremtenek majd. Az 1000 alkalmazottra vetített telepített robotok számát tekintve az élen Dél-Korea, Japán és Németország áll. Ennek ellenére ezek az országok a világ legalacsonyabb munkanélküliségi rátájával büszkélkedhetnek.

Automatizmusok hálójában

A McKinsey Global Institute szerint a jövőben az állások több mint 90 százalékát nem lehet majd teljes mértékben automatizálni. Inkább az a tendencia nyer majd teret, hogy az emberek és az robotok egyre több területen együtt dolgoznak. A gépi tanulás és az információtechnológia olyan új üzleti modelleket is teremt, amelyek új lehetőségeket nyitnak meg a munka világában.

A vállalatoknak a dolgozóik képzésébe kell invesztálniuk, hogy magasabb szakmai színvonalat és jobb fizetést érhessenek el, illetve növekedjen a munkahelyi elégedettségük. Már vannak példák az ilyen messze ható munkaerőpiaci változásokra: a kombájnok megjelenése megszüntetett számos mezőgazdasági munkakört, azonban a munkájukat elvesztő dolgozók végül összeszerelő sorok mellett vagy más gazdasági szektorokban találtak állást.

Differenciák

Természetesen még számos olyan dolog van, amit a robotok nem képesek elvégezni. Például nem képesek úgy reagálni a változásra, mint az ember. Bár fel vannak szerelve beépített látásrendszerrel és szenzorokkal, arra nem képesek, hogy felfogják önmaguk körül a környezetüket – más szóval, nem képesek olyan feladatot végrehajtani, amire nincsenek beprogramozva.

A gépi tanulás fejlődése nyomán a robotok rendkívül fejletté és kifinomulttá válnak. Már nincs messze az az idő, amikor képesek lesznek reagálni környezetük változására, alkalmazkodni a változó feladatokhoz, illetve arra, hogy hasznosítsák kollektív tudásukat és tapasztalataikat.

A változások többnyire pozitívak

Az ABB – amely évente 1,5 milliárd dollárt fordít kutatás-fejlesztésre, illetve 70 egyetemmel áll partneri kapcsolatban – a hozzá hasonló cégekkel együtt jó pozíciókkal rendelkezik ahhoz, hogy teljes körű digitális megoldásokat fejlesszen ki. Az ilyen megoldások képesek felhasználni a szenzorokból érkező adatokat, és azok alapján azonnal vezérlési döntéseket hozni.

Ezek a forradalmi változások túlnyomórészt pozitívak. A Negyedik Ipari Forradalom megnyitja az utat a robotika új aranykora felé, amelyben lehetővé válik majd a termelékenység javítása számos iparágban, és átalakul, jobbá válik a munkahelyi életünk. Az intelligensebb robotokkal dolgozó képzett alkalmazottak segítségével valóra válik a jobb jövő ígérete.