Egységben az erő
A tanácskozás megmutatja, hogy a szövetségesek továbbra is egységesek a terrorizmus elleni harcban és nyitott társadalmaik védelmében – mondta sajtóértekezletén Stoltenberg.
Hozzátette, hogy a terrorizmus felszámolása „rendkívül összetett kihívást” jelent, amelyhez összehangolt válaszra van szükség a biztonsági erők, a hírszerzés, a bíróságok és a hadsereg részéről.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A főtitkár emellett üdvözölte az amerikai védelmi költségvetés növelését. Szerinte ez jele az Egyesült Államok elkötelezettségének Európa biztonsága iránt. A tehermegosztás fontosságát is hangsúlyozta.
Növelni kell a védelmi kiadásokat
A NATO tagállamai 2014-ben vállalták, hogy 2024-ig bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékára emelik a védelmi kiadásaikat. Ezt a szintet azonban tavaly mindössze öt ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és Észtország – érte el.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Stoltenberg leszögezte, hogy tavaly komoly előrelépés történt ezen a téren, az európai szövetségesek és Kanada dollármilliárdokkal növelték katonai kiadásaikat. Kiemelte, a terhek megosztása azonban nemcsak a védelmi költségek szintre hozásáról szól, hanem például a részvételről is a NATO műveleteiben.
Trump türelmetlen
Donald Trump amerikai elnök, aki korábban a NATO költségvetésének, az amerikai hozzájárulásnak az újratárgyalását helyezte kilátásba, nemrégiben közölte: még az év végéig „valódi előrelépést” vár a szövetségesek védelmi kiadásainak emelésében.
Trump még az elnökválasztási kampány során úgy nyilatkozott, orosz agresszió esetén csak azoknak a NATO-országoknak a védelméhez nyújtana segítséget, amelyek teljesítették szövetségesi kötelezettségeiket.
Az orosz fegyverkezés nem késlekedik
Oroszország az új fegyverzeteknek köszönhetően, a haderő alacsonyabb finanszírozottsága ellenére is képes volt biztosítani a hadászati paritást a NATO-val – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az orosz parlament felsőháza előtt elmondott szerdai beszámolójában.
Sojgu rámutatott, hogy az orosz hadászati rakétaerőknél a kilövőállások 99 százaléka harckészültségben, ezek 96 százaléka pedig állandó harckészültségben áll. Az orosz nukleáris triádnál a korszerű fegyverzetek aránya elérte a 60, a légi és űrerőknél pedig a 66 százalékot.
Tovább növelik az állományt
A törvényhozásban hangoztatott adatok szerint az orosz nukleáris erők kilenc ezredét szerelték fel Jarsz típusú interkontinentális ballisztikus rakétákkal, amelyek fokozottan képesek bármilyen rakétapajzson áthatolni. 2021-re 17 ezredet látnak majd el ilyen fegyverekkel. 2021 után megkezdik majd a Tu-160-as hadászati bombázó korszerűsített változatának sorozatgyártását.
A haditengerészet három új, Borej osztályú, nukleáris meghajtású, Bulava típusú interkontinentális rakétákat hordozó tengeralattjárót kapott. Ezek száma 2021-re hétre ő majd. A tervek szerint 2020 végéig a flotta hadihajóinak mintegy felét Kalibr típusú manőverező robotrepülőgépekkel szerelik fel. A haditengerészetnél jelenleg 47 százalékos a korszerű fegyverzetek és haditechnika aránya
Kész a védelmi rendszer
Sojgu kijelentette, hogy a T-50-es vadászgépek 2019-től és az Sz-500-as légvédelmi rakétarendszerek 2020-tól kezdődő rendszerbe állítása jelentősen megerősíti majd az orosz légtér védelmét. Sz-400-as Triumf rendszerrel eddig 13 légvédelmi rakétaezredet szereltek fel.
Közölte, hogy Oroszország határai mentén sikerült létrehozni a riasztási rendszer összefüggő rádiólokációs mezőjét, amely minden légi és űrbeli irányból elindított rakétatámadás, valamint a ballisztikus rakéták bármilyen típusú röppályája esetén jelez.
A szárazföldi erőket 2020-ra teljes egészében átállítják a korszerű Iszkander-M rövid hatótávolságú rakétarendszerekre.
Szavai szerint az amerikai katonai büdzsé több mint 11-szerese, a kínai pedig háromszorosa az orosznak. Az anyagi támogatottságnak ezen a szintjén az orosz fegyveres erők 14 százalékkal növelték harcképességüket.
A stratégiai fontosságú régiók
A tárcavezető Ukrajnát, Szíriát és a Koreai-félszigetet Oroszország számára stratégiai fontosságú régióként nevezte meg. Kijelentette, hogy az orosz légierő Szíriában háromszor annyi bevetést és négyszer annyi rakéta- és bombacsapást hajtott végre, mint az Egyesült Államok vezette koalíció gépei.
Damaszkusz orosz támogatással 17 ezer négyzetkilométert és 705 települést foglalt vissza. Sojgu hangsúlyozta, hogy Aleppó tavalyi visszavételének nemcsak katonai, hanem politikai jelentősége is volt.
A szíriai helyzet
A hadseregtábornok közölte, hogy Oroszország és az Egyesült Államok folyamatos kapcsolatban áll a szíriai helyzet miatt és közös projektet készít elő a déli biztonsági övezet létrehozására. A vegyifegyver-támadásokról szóló jelentésekről azt állította, hogy azok politikai célú információs fegyverré váltak, és az orosz védelmi tárcának tudomása van arról, hogy az Iszlám Állam és an-Núszra Front terrorszervezet rendelkezik ilyen fegyverek összetevőivel.
Sojgu arról tájékoztatta a szenátorokat, hogy a partvédő csapatok szervezeti felépítésében a hatékonyság növelése érdekében áttérnek a hadtestek létrehozására. Ilyen alakulatokat az Északi, a Balti a Fekete-tengeri Flottánál már felállítottak.
„Biztosíthatom önöket, hogy nem alszunk” – válaszolta az arra vonatkozó kérdésre, miként reagál az orosz védelmi tárca az űrből érkező amerikai fenyegetésre. Sojgu konkrétumokat csak a ház zárt ülésén árult el.
