A miniszteri biztos szerint 2014. január 1-jétől az édesanyáknak nem kell választaniuk a gyermeknevelés és a munka között, mivel a gyed mellett is dolgozhatnak.
Azok az édesanyák, akiknek vissza kellett menniük teljes munkaidőbe dolgozni gyermekük mellől, eddig is visszatértek munkahelyükre. A gyed extra elsősorban azoknak segít a munkaerő-piacra való legális visszatérésben, akik szeretnének együtt maradni a kisgyerekükkel, de nem akarják a foglalkoztathatóságukat csorbítani két vagy három év kihagyással – fűzte hozzá a miniszteri biztos.
A munkaadókat is ösztönzik a kisgyermekes anyák foglalkoztatására, és a munkahelyvédelmi akcióterv keretében már 2013-ban is biztosított kedvezményeket kibővítik a három vagy több gyermeket nevelő édesanyák foglalkoztatása esetén: 2014-től a munkáltatók három évig teljes, majd további két évig 50 százalékos – szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás – kedvezményt kapnak az ilyen édesanyák után. A miniszteri biztos elmondta, hogy egy- vagy kétgyermekes anyák foglalkoztatása esetén 2 évig teljes, további egy évig pedig 50 százalékos járulékkedvezményt kap a munkaadó.
Az intézkedéssel a munkaadók és a családok is jól járnak: a munkáltatók járulékkedvezményt kapnak, és meg tudják tartani régi, tapasztalt munkavállalóikat, a családok pedig valós kiegészítő jövedelemhez jutnak.
Még mindig utolsók között vagyunk Európában
2012-ben 525 ezer olyan anyuka volt, akinek volt 6 évesnél kisebb gyermeke, ebből a több mint félmillió nőből 190 ezren dolgoztak, 15 ezerrel többen mint 2011-ben, ami 2 százalékpontos foglalkoztatásiráta-emelkedést jelentett. Azonban így is csak 36 százalékos a női foglalkoztatási ráta a kisgyermekesek esetében, ezzel Magyarország sereghajtó az Európai Unióban – hívta fel a figyelmet a miniszteri biztos.
Nem az a gond, hogy Magyarországon hosszú az ellátási rendszer, hanem hogy kevesen tudnak részmunkaidőben dolgozni. Eddig hiányzott a rugalmas, átmeneti időszakra szóló foglalkoztatás lehetősége, részben mert gyed mellett korábban nem lehetett dolgozni.
Tavaly 81 ezernél több anyuka volt gyeden Magyarországon, ők 91 ezer forint gyedet kaptak, vagyis átlagosan ekkora összegről kellett lemondaniuk azoknak az anyáknak, akik teljes munkaidőbe mentek vissza dolgozni.
A miniszteri biztos szerint jövő januártól áttörés következhet a kisgyermekesek foglalkoztatása területén a magyar munkaerő-piacon, mivel a gyed extra bevezetésével fel fog oldódni a munkaadók és a kisgyermekes munkavállalók közötti ellenérdekeltség. Azzal, hogy nem lesz időkorlátja a foglalkoztatásnak, és nem kell lemondani az ellátásokról, a munkaadók humánerőforrás tartalékhoz jutnak a kisgyermekesek személyében. Az anyukáknak sem kell hosszú időre kiesniük a foglalkoztatásból, és pótolni sem kell őket, mert ha például több a munka a szervezetben, vissza lehet őket hívni, nem kell a helyükre új munkatársat felvenni, helyettesítésekkel vagy átszervezésekkel megoldható a kisgyermekes anyák pótlása, ha ebben a munkaadó és a munkavállaló megegyezik – fejtette ki Szalai Piroska.
A munkakedv azért meg kell, hogy maradjon
Joó Kinga, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) tagja a sajtótájékoztatón kiemelte: a gyed extra intézkedéseiben az EGSZB több ajánlása is visszaköszön. Példaként említette, hogy a bizottság is fontosnak tartja, hogy az adó- és ellátási rendszereket úgy kell kiigazítani, hogy a második keresőket ne tartsák vissza a munkavállalástól, emellett fontos a pénzbeli és természetbeli támogatások megfelelő ötvözése is. Olyan modelleket kell előnyben részesíteni, amely elősegíti az összes munkavállaló felnőtt családi feladatainak ellátását, a munka és a családi élet összehangolását.
Az EGSZB felhívja a figyelmet arra is, hogy az államnak elérhető és jó minőségű közszolgáltatásokat kell biztosítania azoknak a nőknek, akiknek szükségük van a gyermekek elhelyezésére vagy az idősgondozásban való segítségre. Ez alapvetően állami feladat, de jó tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalati szférával meg lehet osztani ezt a felelősségvállalást – hívta fel a figyelmet Joó Kinga.
