Az égve hagyott villanyokra rámegy a gatyánk is
Nyilván nem árt, ha berögzül bennünk, hogy mindig kapcsoljuk le a villanyt, ha kijövünk a helyiségből. A mai árak mellett azonban egy egész éjszakára égve felejtett, nagy fényerejű LED-es villanykörte által generált költség még a tíz forintot sem éri el.
A LED-izzókra élettartamuk miatt is érdemes beruházni, mivel egy hagyományos égő ezer órájával szemben ezek több mint 20 ezer óráig bírják. Így akár 10 évig is használhatjuk őket, magasabb áruk tehát meg is térül.
Ami azonban valóban 10-20 százalékkal csökkentheti háztartásunk energiafogyasztását, az az, ha nem hagyjuk bedugva a már nem használt töltőket, illetve lemondunk az úgynevezett stand-by módról, ugyanis a folyamatos készenléti állapot is viszi az áramot, igaz, kisebb mértékben, mint a rendes használat.
A régi, “áramfaló” készülékeket – például hűtőt vagy mosógépet – pedig érdemes újra cserélni, amint tehetjük. Választásnál a jobb energetikai tanúsítvánnyal rendelkező darabokat részesítsük előnyben, ezekkel ugyanis akár 30 százalékot is lefaraghatunk a rezsiköltségünkből.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A szigetelés mindent megold
Az tény, hogy a hőszigeteléssel energiahatékonyabbá tehetjük az épületeket, amely elsősorban a fűtésszámlánkon látszódik meg. Egy átlagos, 20-30 évvel ezelőtt épült családi ház tető- és homlokzatszigetelésével például akár 50 százalékkal is csökkenthetjük az energiafogyasztást.
Aki viszont azt gondolja, hogy ez bármilyen ingatlan esetében és bármilyen kivitelezéssel érvényes, az téved. A falak állapota, a beépített anyagok minősége és a munka alapossága ugyanis egyaránt befolyásolhatja a szigetelés hatékonyságát. Ezáltal pedig, akármennyit is áldoztunk a korszerűsítésre, a költségek átlagos 3-4 éven belüli megtérülési ideje akár 20 évre is kitolódhat.
Sok esetben inkább a fal szerkezeti hibáinak kijavításával és a nyílászárók cseréjével érdemes kezdeni a felújítást, majd ezek után már lehet a hőszigetelésen is gondolkodni.
Közkeletű tévhit az is, hogy minél vastagabb a szigetelés, annál hatékonyabb. Az eredményesség azonban egyáltalán nem ezen, sokkal inkább a szigetelőanyag hővezetési ellenállásán múlik.
De azt se gondoljuk, hogy bárhová bármilyen anyag megfelelő lehet! A szigetelés egyik legfontosabb alapszabálya ugyanis, hogy mindig a megfelelő szigetelőanyagot kell a megfelelő helyre rakni! Az üveggyapot például főként a tetőn, a kőzetgyapot a külső homlokzatnál, a fagyapot pedig a födémeknél és a válaszfalak hangszigetelésénél tehet jó szolgálatot.
Az okos megoldás a gazdagok kiváltsága
Jól hangzik az intelligens villany és a programozható fűtés, kár, hogy túl drága – gondolják sokan. Nyilván ezt sem adják ingyen, de milliós tételekre azonban nem kell gondolni.
Az okos világítás, a fényerőszabályozó redszer, a radiátorra szerelt szelepvezérlő, valamint a lámpák, aljzatok és redőnyök szabályozására használt érintőképernyő vezérlő költsége egy háromszobás lakás esetében nagyjából 3-400 ezer forint. Ezért a pénzért cserébe azonban mintegy 30 százalékkal csökkenthetjük az energiafogyasztást, így a befektetés néhány év alatt megtérül.
Aki pedig a padlófűtésen gondolkodik, de visszatartja a nagyon magasnak gondolt fogyasztás, annak érdemes úgy számolnia, hogy egy 12 négyzetméteres helyiségbe elengendő lehet egy 8 négyzetméternyi, 150 Watt/négyzetméter teljesítményű fűtőszőnyeg, amelyet napi 5 órában működtetve körülbelül 7 ezer forintra jön ki a havi költség.
Ez a 6 hónapos fűtési szezon alatt 42 ezer forintos kiadást jelent, ami valóban nem kevés. Ha azonban az egész évre leosztva, havi átalánydíjjal számolunk, akkor egy hónapban 3500 forintot kell fizetnünk.
Zuhanyozni jóval olcsóbb
Az, hogy a teletöltött kádban való habfürdőzésnél jóval költséghatékonyabb a zuhanyzás, önmagában nem tévhit. A vízfogyasztást azonban csak akkor lehet a harmadára vagy negyedére lecsökkenteni, ha a tusolás nem tart tovább 4 percnél. Ennyi idő alatt ugyanis nagyjából 30 liter víz folyik el, egy kád megtöltéséhez viszont – mérettől függően – akár 100-160 literre is szükségünk lehet.
A néhány perc alatt elfolyó vízmennyiséget azonban hajlamosak vagyunk alábecsülni. Ha fogmosás közben végig folyatjuk a vizet, akár 5 litert is elpazarolhatunk, ez pedig napi 2 alkalommal számolva egy évben 3 és fél köbmétert jelent, fejenként. Bár egy háromtagú család esetében ez “csak” 6 ezer forint egy évben, ezt a feleslegesen elpocsékolt vízért fizetjük ki, míg egy fogmosáshoz fél liter víz is bőven elég lenne.
Hatalmas tévedés viszont azt gondolni, hogy egy csöpögő csap vagy egy eresztő WC-tartály nem okozhat túl nagy bosszúságot. Az elhasználódott gumitömítés, vagy a rosszul záródó szelep miatti szivárgással akár napi 700 liter víz is elfolyhat anélkül, hogy észrevennénk. Ez egy hónapban nagyjából 20 köbméternyi vizet jelent, amely több mint 13 ezer forinttal dobhatja meg a vízszámlánkat. Érdemes tehát minél előbb orvosolni az ilyen problémákat!
A főzésen és a mosáson nem lehet spórolni
Azt gondolhatnánk, hogy az olyan, szinte mindennapos tevékenységeknél, mint a főzés vagy a mosás, képtelenség energiát spórolni. Pedig számos praktika létezik ezekre is.
A hosszú főzést igénylő ételekhez érdemes kuktát használni, amellyel akár a harmadával csökkenthetjük az elkészítés idejét, így az energiaszükséglet is jelentősen kevesebb. Sütéshez ajánlott a hőlégkeveréses módot használni, így az előmelegítést is kihagyhatjuk, valamint nyugodtan kapcsoljuk ki a sütőt 5-10 perccel előbb, a forróság ugyanis sokáig megmarad, ami még elegendő lehet a sütés végére.
Az is jó megoldás, ha megfelelő méretű edényt választunk. Ha a fazék alól kilátszik a gázláng vagy a főzőlap, az hatalmas hőveszteség és energiapocsékolás. Hasznos még a fedőhasználat is, amellyel lerövidíthetjük a főzés vagy a párolás idejét. De bevethetjük a vízforralót is, például tészta- vagy rizsfőzéshez.
A mosásnál pedig arra érdemes odafigyelni, hogy csak teli dobbal indítsuk el a gépet, valamint kerüljük a túl hosszú és a magas hőfokú programokat! A ruhák fertőtlenítésére használjunk inkább vasalót a főzőmosás helyett, hiszen mosógépünk a víz felmelegítésére használja el a legtöbb energiát, a mai mosószerek pedig már 30 vagy 40 fokon is képesek hatékonyan tisztítani. A jelentős víztöbbletet igénylő előmosást pedig kiválthatjuk egy jó foltkezelővel.
