Kockázatkezelés és kárenyhítés
Az Uniós mezőgazdasági miniszterek informális ülésének otthont adó Észtországi tanácskozáson Fazekas Sándor elmondta, hogy Magyarország 2012-ben komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert vezetett be, amely állami és társfinanszírozott támogatásból áll.
A rendszer legfontosabb elemét jelentő agrárkár-enyhítési rendszerhez bizonyos területméret felett kötelező csatlakozniuk a termelőknek. A kárenyhítési alap forrásai a termelői hozzájárulásból és az ezt kiegészítő állami forrásokból állnak.
Ezzel a konstrukcióval biztosítható a megfelelő méretű kockázatközösség és a hatékony kompenzációt fizető alap. Vidékfejlesztési támogatással működik jelenleg a mezőgazdasági biztosítások egyre nagyobb népszerűségnek örvendő díjtámogatása.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Rossz az irány
A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország nem tartja jó iránynak azt az Uniós szinten felmerült elképzelést, amely szerint 2020 után a közvetlen kifizetésekből különítenénk el forrásokat a kockázatkezelésre.
A közvetlen támogatások pénzügyi keretét – a következő többéves költségvetésben – a jelenlegi szinten kellene biztosítani annak érdekében, hogy a gazdálkodók kiszámítható és biztos támogatáshoz jussanak.
A közösségi agrártámogatások jelentős csökkentésével a legtöbb mezőgazdasági vállalkozás veszteséges lenne, ami komoly feszültséget eredményezne az ágazatban.
Nem a legjobb megoldás válság esetén
Az Uniós mezőgazdasági miniszterek többsége egyetértett abban, hogy a 2013-as KAP reform keretében létrehozott krízistartalék nem képes megfelelően kezelni a válsághelyzeteket, ráadásul azt a termelői jövedelmek stabilitását jelentő közvetlen kifizetések terhére alakították ki.
Magyarországhoz hasonlóan a hozzászóló miniszterek többsége elutasította azt a megközelítést, hogy a jövőben a közvetlen kifizetések csökkentésével kellene létrehozni közös válságkezelési alapot.
Fókuszban az öngondoskodás
A Földművelésügyi Minisztérium folyamatosan felhívja a figyelmet a kockázatkezelési eszközök alkalmazásának fontosságára. Ennek eredményeképpen a gazdák egyre inkább kezdik felismerni az öngondoskodás jelentőségét.
Tapasztalataink azt mutatják, hogy a kockázatkezelés területén a termelők tudatos felelősségvállalása még mindig nem elég elterjedt, hiszen az elmúlt években mindössze 10 ezer termelő alkalmazott, vagy alkalmaz kockázatkezelési eszközt, ezért kiemelten fontos az állami szerepvállalás – emelte ki Fazekas Sándor.
A kormány a következő években a kockázatkezelési eszköztár továbbfejlesztését tervezi, amelynek keretében vidékfejlesztési források felhasználásával országos jégkármegelőző rendszer épül ki – tette hozzá a földművelésügyi miniszter.
