Beindulhat a növekedés
A lap szerdai számában megjelent interjúban az alelnök elmondta, hogy a lakáshitelezésben dinamikus emelkedésre számít az MNB a következő években, idén a hitelállomány 1 százalék felett emelkedhet, míg jövőre már 5 százalék felett lehet a bővülés.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
„Most már forint alapon épül fel egy „friss” lakáshitel-piac, melynek egészséges szerkezetűnek kell lennie” – hangsúlyozta.
Kifejtette: az egészséges szerkezetű lakáshitelek fennmaradását segítik az adósságfék-szabályok, a minimális önrész vagy a jövedelemarányos törlesztőrészlet. Emellett a kamatok jövőbeli emelkedésének kockázatát kezeli, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban a 3-5-10 éves kamatfixálású, maximum 30 éves futamidejű lakáshitel-konstrukciókat választja – mondta.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Túl sokba kerül?
A hitelek még mindig drágák, a bankok sok esetben jövedelmezőségi okok miatt kerülik a kamatversenyt, a magyar bankpiacon nincs elégséges árverseny – magyarázta a jegybank alelnöke. Kifejtette: a hitelkamatok csökkenése a kamatfelárak változatlansága mellett ment végbe.
A nemzetközi összehasonlításból látszik, hogy Magyarországon kiugróan magasak a bankok által alkalmazott lakáshitel-felárak. Az MNB véleménye szerint ez három fő okra vezethető vissza. Egyrészt a lakáshitel-termékek nehezen vagy egyáltalán nem összehasonlíthatók, másrészt a bankváltásnak jelentős az adminisztrációs terhe, és a pénzbeli költsége. Harmadrészt a magyar bankrendszer nemzetközi összehasonlításban alacsony hatékonysággal működik – magyarázta.
Hatékonyabbá, gyorsabbá és olcsóbbá kell tenni a bankolást, a jogalkotónak a digitalizáció területén új, egységes szabályokat kell létrehoznia a működési keretrendszer kijelölésére, az MNB egy ilyen szabályozócsomag elkészítését szorgalmazza – fejtette ki.
Nagy Márton végül hangsúlyozta: a jegybank szakértői elkezdtek dolgozni mindhárom területen, és a Pénzügyi Stabilitási Tanács várhatóan a közvetkező hónapokban választ adhat ezekre a kihívásokra.
