A Bank of Japan (BoJ) monetáris tanácsa mínusz 0,1 százalékon hagyta a betéti rátát, és nem változott az a cél sem, hogy a tízéves japán államkötvény hozamát zéró szint körül tartsák. A testület meghagyta a 20 ezer milliárd jenre (60 ezer milliárd forint) rövid lejáratú váltók és vállalati kötvények vásárlására szánt összeget, míg az indexkövető, tőzsdén forgó befektetési alapok (ETF) esetében szintén maradt a 12 ezer milliárd jenes keret.
A monetáris tanács lefelé módosította idei növekedési előrejelzését, és immár arra számít, hogy a március végén záruló folyó pénzügyi évben 5,5 százalékkal csökken a hazai össztermék (GDP) a júliusban várt 4,7 százalék helyett. A rontás elsősorban azzal függ össze, hogy a vártnál jóval lassabban áll helyre a szolgáltatások iránti kereslet. A jegybank ugyanakkor megjegyezte, hogy „Japánban fokozatosan nő a gazdasági aktivitás és a koronavírus-járvány következményei mérséklődnek”.
Erre a véleményére alapozva a japán központi bank csütörtökön 3,3 százalékról 3,6 százalékra javította az áprilistól induló 2021-es pénzügyi évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését. A jegybank az által leginkább követett, friss élelmiszerek nélkül számolt fogyasztói árak 0,6 százalékos csökkenésére számít a folyó pénzügyi évre a júliusban várt 0,5 százalék csökkenés helyett, és úgy véli, hogy a következő két évben biztosan a 2 százalékos inflációs cél alatt marad a mutató, a 2023 márciusában záró pénzügyi évben a fogyasztói árak 0,7 százalékos növekedésére számít.
