A magyarok fele már volt áldozat
Az elemzésbe 123 országból 7 228 szervezetet, köztük 71 vezető magyarországi céget vontak be. Globálisan a szervezetek 49 százaléka ismerte fel, hogy visszaélés, illetve gazdasági bűncselekmény áldozatává vált, Magyarországon ez az arány még magasabb, 51 százalék.
A magyarországi felmérés válaszadói továbbra is a hűtlen kezelést (42 százalék) jelölték meg a leggyakrabban elkövetett gazdasági bűncselekményként. Ezt követik a fogyasztók által elkövetett visszaélések (39 százalék), a kiberbűnözés (31 százalék) és az üzleti szabályszegés (28 százalék).
Az eredmények azt mutatják, hogy számos vállalat belső, illetve külső okok miatt nincs kellően felkészülve a visszaélések kezelésére. Ezért fontos, hogy egy szervezet minden szintjén tisztában legyenek azzal, hogy mi a visszaélés hatásmechanizmusa, illetve milyen intézkedéseket lehet és kell tenni megakadályozásuk érdekében.
Leszámolhatunk az árnyék-iparággal?
A szakértők szerint elérkezett az idő arra, hogy a szervezetek a visszaéléseket egy új, holisztikusabb szemlélettel kezeljék, felismerve, hogy azok nem puszta kellemetlenséget, a vállalkozás „járulékos költségeit” jelentik, hanem egy valódi árnyék-iparágat képeznek.
„Jelentős azon magyarországi válaszadók aránya, akik nem biztosak benne, hogy az elmúlt 24 hónap során kértek-e vállalatuktól kenőpénzt (44 százalék), illetve a szervezet került-e hátrányba kenőpénzt fizető versenytárssal szemben (58 százalék), ami komoly aggodalomra, illetve gyanúra ad okot” – emeli ki a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának cégtársa.
„A fentiek jól illusztrálják a korrupció rejtett jellegét – ezért tekintjük a korrupciót egy valódi vakfoltnak Magyarországon” – mondta Polacsek Csaba.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az a bizonyos harmadik fél
Az egyik legnagyobb kockázati tényezőt az üzletfelek jelentik. A felmérés alapján a vállalatokat legérzékenyebben érintő visszaéléseket Magyarországon többnyire külső felek követik el (58 százalék), ami szembetűnő változás a korábbi adathoz (33 százalék) képest.
Azokban az esetekben, amelyekben a visszaélést külső fél követte el, a „külső felek” csoportjának jelentős hányadát valójában „hamis barátok” (frenemies), vagyis harmadik felek – megbízottak, szállítók – és ügyfelek alkotják.
A GKI 2016-ban készült kutatása óta a kiberbűnözés „felnőttkorba” lépett és jelentősen nőtt – ez a harmadik leggyakrabban elkövetett gazdasági bűncselekmény. A válaszadók 31 százaléka tapasztalt valamilyen kiberbűnözéssel kapcsolatos visszaélést, így Magyarország ebben a tekintetben elérte a globális szintet és ezen a területen mérték az eddig legnagyobb mértékű növekedést.
A bűnös eszköztár
Számos fajtája közül Magyarországon leggyakrabban a kártevő szoftverek (44 százalék) és az adathalászat (37 százalék) fordul elő. A magyar vállalkozások egyre inkább tisztában vannak ezzel a fenyegetéssel, amit az is mutat, hogy egyre többen készítenek a kibertámadásokra vonatkozóan incidenskezelési tervet.
A 2016-os felmérésben mért 42 százalékkal szemben idén a megkérdezettek 72 százaléka nyilatkozta, hogy saját cége rendelkezik incidenskezelési tervvel a kibertámadások elhárítására, 10 százalékuk azonban nem rendelkezik ilyen tervvel, és még csak nem is fontolgatja annak elkészítését.
„A vezérigazgatókra egyre inkább a vállalatok megtestesítőiként tekintenek, akiktől azt várják el, hogy állandóan figyelemmel kísérjék a vállalati kultúra és működés minden vonatkozását. Etikai vagy megfelelési gondok esetén pedig – a közvélemény és egyre inkább a hatóságok is – az üzleti vezetőket tartják személyesen felelősnek” – tette hozzá Polacsek Csaba.
Erre utal az is, hogy a magyarországi válaszadók 17 százaléka szerint elsődlegesen a vezérigazgatók felelősek a vállalat formális üzleti etikai és megfelelési programjáért.
A gazdasági visszaélések 21 százalékára azonban még mindig olyan módon derül fény Magyarországon, amelyre a vállalat vezetésének nincsen befolyása.
Sokba kerül a játék
A visszaélések továbbra is jelentős költségeket okoznak: a felmérésben részt vevő gazdasági bűncselekményeket elszenvedő vállalatok 45 százaléka több mint 100 ezer amerikai dollárt (25 millió forint felett) veszített Magyarországon.
Ugyanakkor a visszaélésekkel szembeni védekezésben innovatív és fejlett technológiák gazdag tárháza áll a cégek rendelkezésére, amelyek lehetővé teszik az emberi viselkedés felügyeletét, elemzését, az abból való tanulást, valamint annak előrejelzését.
A felmérést 2017 augusztusa és októbere között végezték; globálisan 7 228, míg Magyarországon 71 vállalat vezető beosztású munkatársa válaszolt online elérhető kérdőívre. A válaszadó cégek többsége az alábbi öt iparágba sorolható: pénzügyi szolgáltatások, termelő szektor, kiskereskedelem és fogyasztási javak, illetve autóipar.
