Egyre többen tekintünk lehetőségként a hitelre

A hitelfelvételi kedvet illetően az MNB legutóbb publikált, szeptemberi adatai még stagnálást mutatnak, a Cofidis Hitel Monitor legfrissebb kutatásának eredményei szerint már lassú, de érzékelhető emelkedés tapasztalható.

2015 ősze óta a korábbinál sokkal többen tekintenek a hitelekre lehetőségként, és nem kényszerként: az emberek több mint fele érzi úgy, hogy a pénzintézetek ilyen típusú szolgáltatásai esélyt teremtenek nagyobb léptékű, nehezebben elérhető célok megvalósításához. Emellett a magyarok több mint 60 százaléka gondolja úgy, hogy váratlan kiadások fellépésekor megoldást jelenthet a külső anyagi segítség.

Fókuszban a lakásfelújítás

A hitelcélok közül a lakásfelújítás az egyik legfontosabb, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a kifejezetten költségigényes munkálatokat a lakosság harmada rendszeresen, 5 évente elvégzi.

„A lakásfelújítók több, mint harmada vesz igénybe hitelt a munkálatok megkezdése előtt, ebből a személyi kölcsönök aránya 14 százalék. A növekedés egyértelmű jele, hogy közel kétszer annyian terveznek személyi kölcsönt felvenni az előttünk álló két évben e célból, mint ahányan igénybe vették az elmúlt két évben” –mondta el Holló Bence, a Cofidis Magyarországi fióktelepének ügyvezetője.

A lakásfelújítás legtöbbeknél a festést/tapétázást jelenti, de ez általában valamilyen más felújítási munkálattal összefüggésben kerül, önmagában csak a lakásfelújítók hatoda végzett festést. Az esetek felében a leggyakoribb felújítási munkálat a fürdőszoba-felújítás, közel fele burkolatcsere, valamint a nyílászárók cseréje.

Regionális különbségek

Egy átlagos lakásfelújítás a megkérdezettek válaszai alapján közel 800 ezer forintba kerül, ehhez átlagosan több, mint 600 ezer forintot igényelnek azok, akik külső anyagi segítséget vesznek igénybe a finanszírozáshoz. Sokan vannak természetesen olyanok is, akik teljesen önerőből, korábban félretett pénzből vagy az aktuális havi jövedelemből fedezik a kiadásokat.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Regionálisan is mutatkoznak eltérések, míg Nyugat-Magyarországon átlagosan 800 ezer forint fölött költenek lakásfelújításra, addig Kelet-Magyarországon ez az összeg 100 ezer forinttal kevesebb. A részletesebb kimutatásból az is kiderül, hogy a legkevesebb pénzt Észak-Magyarországon költik a felújítási munkálatokra, ezzel szemben a Közép-Dunántúlon majdnem a háromszorosát használják lakásfelújítási célokra.

A legnépszerűbb a lakáshitel

Lassan növekvő kedv tapasztalható a 18-69 éves lakosság körében: a hitelfelvételi tapasztalatról beszámolók aránya nyolctizedre emelkedett, és valamelyest nőtt (+5pp) az aktuális hiteltörlesztők aránya is: jelenleg a lakosság 45%-a hiteltörlesztő. Az árnyalatnyi növekedés a legnépszerűbb hitelek, a lakáshitel, a személyi kölcsön és az áruhitel iránti halványan növekvő keresletből adódik.

A meglévő hitelek terén nem változott a népszerűségi sorrend: 2016 elején a legtöbben lakáshitelt (14%) és személyi kölcsönt (13%) törlesztenek, míg folyószámlahitel részleteit a lakosság 10%-a fizeti, áruhitellel 7% rendelkezik.

Tavaly nyár óta halvány emelkedés mutatkozik megelőző egy évre vonatkozó hitelfelvételben is: 2016 januárjában az elmúlt egy évre vonatkozóan a lakosság 23%-a számol be új hitelfelvételről, köztük fogyasztási hitelt minden ötödik vett igénybe.

Sokan nyúlnak a személyi kölcsönért

A személyi kölcsön továbbra is a legnépszerűbb hitelek egyike. Az elmúlt félévben hajszálnyit (+4pp) nőtt az aktuálisan törlesztők és a felvételéről egy éves távlatban beszámolók aránya. A lakosság harmada (35%) rendelkezik róla személyes tapasztalattal, 13% jelenleg is törleszti, az elmúlt évben 7% vette igénybe. Az elmúlt egy évben a döntő többség (84%) 800 ezer Ft alatti összeget kapott, átlagosan mintegy 440 ezer Ft-ot vettek fel.

A személyi kölcsön továbbra is sok esetben hozza egyensúlyba a családi kasszát: 33% a bevételek-kiadások balanszírozásához, és 21% másik hitel kiváltásához veszi fel. Ezzel együtt egyre többen használják lakásfelújítási (18%) céljaik megvalósításához is.

Még mindig kevesen hiteleznek

A következő egy évre vonatkozóan a lakosság tizede, a következő negyedévre vonatkozóan mindössze 3% tervez hitelfelvételt. A következő negyedévben legtöbben személyi kölcsön felvételét tartják elképzelhetőnek, a legtöbben lakásfelújítással, berendezéssel kapcsolatos költségeik fedezéséhez. Az összes közeljövőbeli hiteltervet tekintve – a lakáshiteleket figyelmen kívül hagyva – a hitelfelvevők közel háromnegyede félmillió alatti összeget is elfogadhatónak tartana.

A hitelekkel kapcsolatos fenntartás csökkent az elmúlt években, és már „csak” minden második felnőtt gondolja, hogy a hitel csak nélkülözhetetlen dolgokra való, a hitelkonstrukciók átláthatatlanok és a hitelfelvevők szorult helyzetben lévő emberek, ezzel együtt 59% továbbra is tart a rejtett költségektől, és mindössze minden negyedik felnőtt használna hitelt, ha családi segítség is rendelkezésére áll.

Ezzel együtt 2015 ősze óta a korábbinál sokkal többen tekintenek a hitelekre lehetőségként: 64% érzi úgy, hogy a hitel lehetőséget teremt nagyobb léptékű, amúgy nem könnyen elérhető célok eléréséhez, és 61% gondolja, hogy váratlan kiadások fellépésekor megoldás lehet a hitel.

A legtöbben lakásvásárlásra veszik fel

A hitelfelvételi célok elfogadottságának korábbi növekedése átmenetinek bizonyult. Ezzel együtt továbbra is leginkább a lakásvásárlásra (66%), lakásfelújításra (56%) szánt hitelek a legelfogadottabbak. Viszonylag sokak, a lakosság mintegy négytizede számára elfogadható hitelek az autóvásárlásra, a tanulmányok finanszírozására, egészségügyi kezelésre, gyógyászati segédeszközre, háztartási gépekre, berendezésre felvett banki kölcsönök is. A hétköznapi élet megoldására, mindennapi vásárlásokra, a bevételek-kiadások egyensúlyának fenntartására felvett, illetve az extra költésekhez (utazások, ajándékok vásárlása) felvett banki kölcsönök továbbra sem elfogadhatóak a lakosság döntő többsége számára.

Általánosságban kedvezőbb a hitelfelvétel megítélése 2016 januárjában, mint korábban. A hitelelfogadók stabil, 57%-os aránya mellett tovább zárult a hitelelutasítók-hitelkedvelők arány-különbségének ollója: jelenleg már 17% tartozik a hitelkedvelők táborába, azok közé, akik a kölcsönökben a lehetőséget látják, és úgy gondolják, ha az ember körültekintően jár el, nem kell tartani a hitelfelvételtől, míg ma már csak a lakosság 26%-a kifejezetten hitel-ellenes.