A márciusi kiskereskedelmi forgalom 8,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a februári 6,7 százalékos növekedés után – jelentette kedden naptárhatástól megtisztított első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A kiigazítatlan nyers adat 6,2 százalékos növekedést mutat márciusban az előző havi 6,7 százalékot követően.
Jót tett a számoknak a változás
A KSH-hoz hasonlóan Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője is felhívta a figyelmet arra, hogy a dohánytermékek kiskereskedelmének tavalyi átalakulása miatt 2014 első hat hónapjának kiskereskedelmi adatait nem lehet összehasonlítani a tavalyi év első félévi adataival. A szakértő szerint összességében emeli a kiskereskedelmi forgalmat ez a változás.
A tavaly márciusi rossz időjárás miatt az üzemanyagok forgalma 9,5 százalékkal emelkedett márciusban az előző év azonos időszakához képest. A bázishatás mellett az online pénztárgépek bekötése is segítette a kiskereskedelmi forgalom bővülését; ez ráadásul a költségvetésnek is többletbevételt jelent.
Tóth Gergely szerint a bázishatások és az online pénztárgépek bekötése is segített, de az elmúlt negyedéves, általános gazdasági folyamatok is arra utalnak, hogy az ipari export mellett a kiskereskedelmi forgalom emelkedése húzhatja az idei gazdasági növekedést. Hozzátette, hogy ezt az Európai Bizottság is megerősítette hétfőn bemutatott tavaszi gazdasági előrejelzésében.
A Buda-Cash makroelemzője úgy véli, hogy – az új módszertan szerint – az idén 6-6,5 százalékkal nőhet a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon.
Van, aki hét százalékot vár a jövőben
Balatoni András, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint 2014-ben a kiskereskedelmi forgalom bővülése az új módszertan szerint meg fogja haladni a 7 százalékot. Ez rendkívül kedvező a hazai növekedés szempontjából, ráadásul azt mutatja, hogy a belső kereslet lesz a gazdasági növekedés fő motorja az idén, ami a költségvetés szempontjából is kedvező folyamat – tette hozzá.
A háztartások vásárlóereje jelentősen emelkedett az elmúlt időszakban, az alacsony infláció és a dinamikus béremelés eredményeképpen. A háztartások a „bőrükön érzik” a makrogazdasági helyzet javulását, a kedvező folyamatok a korábban domináns óvatossági motívumok háttérbe szorulását eredményezik a fogyasztási-megtakarítási döntéseknél. A vásárlóerő bővülése egyre markánsabban megjelenik a fogyasztásban, illetve a kiskereskedelmi forgalomban is. Kedvezően befolyásolja a forgalmat a módszertani változás, de ezektől eltekintve is nagyon pozitív a kép. Az ágazat valamennyi szegmense érdemben tudott bővülni – tette hozzá az elemző.
