Túlszaporodtak az exploitok
Az exploitokon alapuló támadások kifejezetten erősnek számítanak, mivel nem igényelnek további interakciót a felhasználóval és akár észrevétlen fertőzhetnek kártékony kódjukkal. Épp ezért nem meglepő, hogy használata széles körben elterjedt: mind az egyszerű profitot hajszoló kiberbűnözők, mind a nemzetállamok által támogatott kiberbűnözői csoportok szívesen használják.
Idén azonban ugrásszerűen megnőtt az exploitok száma és főként a népszerű programot, a Microsoft Office-t célozták meg. A Kaspersky Lab szakértői szerint ez valószínűleg egy hosszabb trend csúcspontja, ugyanis legalább 10 Microsoft Office elleni exploitot azonosítottak 2017-2018-ban – szemben például a 2 db azonosított Adobe Flash Player nulladik-napi exploitjával ugyanabban az időszakban.
A támadásokban használt támadások eloszlása a célalkalmazások típusai szerint idén az első negyedévben.
Az Adobe Flash Player exploitok száma a várakozások szerint csökkent 3 százalékal – az Adobe és a Microsoft rengeteg erőfeszítést tett a Flash Player exploitok fejlesztések megnehezítéséért.
Taktikák
Miután az informatikai bűnözők tudomást szereznek egy biztonsági résről, elkészítik az azonnal használható exploitot hozzá. Ezt követően gyakran használnak spear-phishing támadást, amely az adathalász támadások egyre jobban terjedő formája: a célpontról gyűjtött adatok segítségével pontosabb, és hatékonyabb támadást lehet az így megszerzett adatok segítségével indítani.
A spear phishing célja, hogy rávegye az áldozatot a káros tartalmú csatolmány vagy hivatkozás megnyitására, amely segítségével fel lehet törni a hálózatot, vagy meg lehet fertőzni a készüléket, a számítógépet. Az ilyen támadások általában nagyon diszkrétek és rendszeresen használják célzott támadások kiegészítéseként – számos példát láthattunk erre az elmúlt fél évben.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Például tavaly ősszel a Kaspersky Lab fejlett exploit-megelőző rendszerei azonosítottak egy új Adobe Flash nulladik-napi exploitot. Az exploit Microsoft Office dokumentumon keresztül érkezett és megfertőzte a számítógépeket a FinSpy malwarrel. A payload mélyebb vizsgálata arra utalt, hogy ez a hírhedt, kifinomult kibercsapda, amelyet „BlackOasis” néven ismerünk.
Ugyanabban a hónapban a Kaspersky Lab szakértői publikáltak egy részletes elemzést a CVE-2017-11826-ról, egy kritikus nulladik-napi biztonsági résről, amelyet Microsoft Office elleni célzott támadások indítására használtak. Ennek a sérülékenységnek az exploitja egy RTF dokumentum volt, amely egy DOCX dokumentumot tartalmazott, aminek a segítségével feltörhető volt a CVE-2017-11826 az Office Open XML elemzőben. Végül néhány nappal később az Internet Explorer nulladik napi CVE-2018-8174 sérülékenységi adatait közzétették. Ezt a biztonsági rést célzott támadások során is használhatták.
„A kiberfenyegetések elemzése az első negyedévben ismételten azt mutatja, hogy a szoftver frissítések és a javítócsomagok telepítésének hiánya az egyik legjelentősebb kiberveszély még mindig. Míg a gyártók általában a javításokat a biztonsági rések miatt adják ki, a felhasználók gyakran nem tudják azokat időben telepíteni, és ez óriási kibertámadási hullámokhoz vezethet, amint a kiberbűnözők tudomást szereznek ezekről a sérülékenységekről.” – fejtette ki Alexander Liskin, a Kaspersky Lab biztonsági szakértője.
A kiberfenyegetések egyéb online statisztikái az idei első negyedévre:
1. Összesen 796.806.112 online támadást azonosítottak és blokkoltak 194 országban világszerte a Kaspersky Lab termékei
2. 282.807.433 egyedi URL-t minősítettek rosszindulatúnak a webes antivírus keresők
3. 204.448 olyan malwert azonosítottak, amelyet kifejezetten online bankszámlák feltörésére terveztek
4. A Kaspersky Lab fájl antivírus keresője 187.597.494 egyedi kártékony és potenciálisan nem kívánt tárgyat észlelt
A Kaspersky Lab mobilbiztonsági termékei az alábbiakat észlelték:
1. 1.322.578 rosszindulatú telepítő csomagot
2. 18.912 mobil banki trójai telepítő csomagot
Javaslatok
1. Tartsa naprakészen a számítógépeire, mobilkészülékeire telepített szoftvereket és engedélyezze az automatikus frissítési funkciót.
2. Ha lehetséges, válasszon olyan szoftvergyártót, amely felelősségteljesen kezeli a sérülékenységeket és biztonsági réseket.
3. Használjon eredményes és hatékony biztonsági megoldásokat, amelyek speciális kiegészítővel rendelkeznek az exploitok ellen, mint például az Automatic Exploit Prevention.
4. Rendszeresen végezzen rendszerellenőrzést: azonosíthatja az esetleges fertőzéseket és meggyőződhet a szoftverek frissítéseiről.
5. A vállalkozások olyan biztonsági megoldást használjanak, amely biztosítja a sérülékenységek elleni védelmet, menedzseli a szoftverek javítócsomagjainak telepítését, valamint exploit megelőző kiegészítőkkel rendelkezik.
