A vállalkozásoktól 160 milliárd származott, 130 milliárd állami, a többi európai uniós, illetve külföldi vállalati forrás – közölte Cséfalvay Zoltán a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia egyhónapos konzultációsorozatának első állomásán, a Debreceni Egyetemen (DE).
Elmondta azt is, hogy a stratégia szerint 2020-ra a GDP 1,8 százalékára kell növelni a K+F ráfordítást.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy jelenleg az EU-ban 1,9 százalék ez az arány, ehhez kell a hazai szintet közelíteni.
A stratégia ennek kapcsán azt tűzi ki célul, hogy 2020-ig 30 nagyobb kutatási-technológiai műhely – egyetemi tanszék, akadémiai kutatóhely, vállalati kutatási centrum – lépjen be a világelitbe – mondta Cséfalvay Zoltán.
„Jelenleg 37 ezer kutató van Magyarországon, számukat ahhoz, hogy az előbbi célt elérjük, 56 ezerre kell növelni” – tette hozzá.
Cséfalvay Zoltán szerint el kell érni továbbá, hogy 30 új globális nagyvállalati kutatási-fejlesztési központ telepedjen le Magyarországon; 30 hazai technológiaigényes középvállalat jelenjen meg a térségben, és 300 kutatás-fejlesztésre támaszkodó kisvállalat lépjen ki a nemzetközi piacokra.
Az államnak ebben elsődlegesen az a feladata, hogy olyan környezetet, ökoszisztémát hozzon létre, amelyben a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó közintézmények és vállalatok, valamint az innovatív vállalkozások egyaránt képesek fejlődni és növekedni – mondta a fórumon Cséfalvay Zoltán.
Fábián István, a DE rektora a nemzeti K+F három pilléréről, a tudás elállításáról, áramlásáról és felhasználásáról beszélt több helyi, egyetemi példát említve.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „nem létezik magas színvonalú K+F magas színvonalú felsőoktatás nélkül”, amit viszont finanszírozni kell.
A rektor szerint a Debreceni Egyetem erejét, innovációs sikereit annak köszönheti, hogy autonóm döntéseket tudtak hozni.
