Sötét mód ikon
2026 június 13
A félelem irányít nyugdíjkérdésben

A félelem irányít nyugdíjkérdésben

Nyugtalan nyugdíjas évek?

A magyarok 71 százaléka már tudja, hogy nem lesz elég a nyugdíja a megélhetéshez sem, kétharmada egyenesen igazságtalannak érzi, milyen kevés összegre számíthat az állami rendszerből ahhoz képest, amennyit be fog fizetni élete során.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]

Emiatt is van, hogy egyre kevesebben, a magyarok mindössze negyede (27 százalék) várja a nyugdíjas éveket. Ezen belül az 50-es éveikben járók fele (48 százalék), a 29 év alattiak pedig mindössze 15 százaléka gondol jó érzéssel előre erre az időszakra – derült ki abból a kutatásból, melyet a Groupama Biztosító készített az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft.-vel.

A kutatás eredményeinek feldolgozásában részt vevő szociológus szerint további oka is van az anyagiak mellett, hogy a 39 év alattiak nem várják ezt az időszakot. Szvetelszky Zsuzsa szerint számukra nem olyan vonzó az a jelenlegi állapot, amit ma „nyugdíjasságnak” nevezünk. A passzivitás, a kiszolgáltatottság és ezzel összefüggésben a társadalmi megbecsülés hiánya, amit ők hozzá társítanak.

Ez a korosztály az előttük álló évtizedek során minden bizonnyal ki fogja találni magának a saját „nyugdíjas imidzsét”, amiben a jelenleginél nagyobb szerepe lesz az anyagi függetlenségnek, biztonságnak, az aktív, élményekben is gazdag időskori életnek.

Mekkora legyen a nyugdíj?

A kutatásban megkérdezték az embereket, mekkora összegre számítanak utolsó havi jövedelemként, milyen mértékű kezdőnyugdíjjal lennének elégedettek, és végül mekkora nyugdíjra számítanak reálisan az államtól.

A válaszok alapján átlagosan 218900 forintos utolsó havi jövedelemmel kalkulálnak, amelyből csak minimálisan adnának lejjebb a munkaerőpiacról való távozáskor: az ideális nyugdíj a magyarok szerint 198600 forint lenne.

„Csakhogy a magyarok 11 százaléka – elsősorban a fiatal generáció – már egyáltalán nem is számít állami nyugdíjra, és csupán 6 százalék azoknak az idealistáknak az aránya, akik szerint a vágyott 200 ezer vagy e fölötti nyugdíjat tud majd biztosítani az állam” – ismertette a kutatás eredményeit Halasi Melinda, a Groupama Biztosító Értékesítés Támogatási Főosztályának vezetője.

Így látják a fiatalok

A válaszok alapján nyugdíjasként átlagosan 118400 forint fog hiányozni az utolsó jövedelmükből. Az, hogy a fiatalabb korosztályok pesszimistábbak, nem meglepő.

Míg az 50 év felettiek jövedelmük 57 százalékára számítanak nyugdíjként, a 30 év alattiak úgy gondolják, hogy időskori megélhetésükhöz az államtól csupán utolsó jövedelmük 40 százalékát kapják majd.

Ezek a számok összhangban vannak azokkal az előrejelzésekkel, melyek szerint a demográfiai folyamatok következményeként a jelenlegi állami nyugdíjak 20-30 éven belül akár harmadára csökkenhetnek.

Hogyan takarékoskodnak?

A megkérdezettek 44 százaléka már gondol a nyugdíjas évekre, 21 százalék ugyanakkor tervezi, hogy takarékoskodni fog a jövőben. A megtakarítási formák közül az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés, az életbiztosítás és a bankszámlán tartott pénz a legnépszerűbbek.

A felmérés arra is rámutatott, hogy átlagosan 36 évesen vágunk bele nyugdíjcélú megtakarításba, havonta átlag 11800 forinttal. A szakemberek azonban most is felhívták a figyelmet, hogy az öngondoskodást célszerű minél korábban elkezdeni.

Mivel telnének a nyugdíjas évek?

A magyarok többsége alapvetően klasszikus nyugdíjasként látja magát; pihenéssel, utazással, olvasással és főzéssel töltené idejét családja és barátai körében, a terveik közül azonban nem mindegyiket tartják megvalósíthatónak.

Azt 80 százalékban reálisnak tartják, hogy több időt töltenek el családunk körében, és ugyanígy megvalósíthatónak tartják, hogy tévézzenek (87 százalék), vagy olvassanak (83 százalék). Ugyanakkor már csak 46 százalékban tartják valószínűnek, hogy utazni is tudnak majd idős korunkban, és mindössze 56 százalék tartja reálisnak a színházba járást, vagy, hogy fürdőbe is eljutnak nyugdíjasként (55 százalék).

A nagy valószínűséggel megvalósítható tervek között, azaz a „realitáslistán” tehát többnyire olyan programok szerepelnek, amelyek alapvetően nem kell, hogy pénzbe kerüljenek.

Bátrabban terveznek viszont a fiatalabbak: náluk nagyobb hangsúlyt kapnak az újdonságok, mint például új hobbi, vagy új sportág kipróbálása. Ez megerősíti a Groupama Biztosító korábbi kutatásainak eredményeit, melyből egyértelművé vált, hogy a mai fiatalok idős korukban is aktívabb életre vágynak.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.