Szűk tartományban ingadozik az olaj
Az amerikai WTI olaj 44,5-45,5 dolláros sávban mozog, tartja a 6 éves mélypont körüli értékeket. A szélsőséges amerikai időjárás miatt alacsonyabb forgalomra számíthatunk a WTI esetében, a New York-i olajszállítmányokat valószínűleg nem tudják teljes mértékben leszállítani. A Brent olaj is hasonló mozgást mutat, egyelőre tartja a 3 dollár körüli felárat a WTI-hez képest.
A kőolajexportáló országok nemzetközi szervezetének (OPEC) főtitkára, Abdalla El-Badri szerint hosszabb távon (nem adott meg időkeretet) megfelelő beruházások hiányában akár 200 dollárig is felkúszhat a Brent olaj hordónkénti jegyzése. Meglátása szerint az olajár már elérte a fordulópontot, ugyanakkor a világpiaci árfolyamok lassú ütemben emelkedhetnek. Ahhoz, hogy az árfolyamok stabilizálódjanak, a keresleti oldal erősödésére van szükség. El-Badri nyilatkozata a piaci szereplők számára érdemi, új információt nem tartalmazott, így nem láthattunk jelentősebb árfolyam reakciót sem. A 200 dolláros hordónkénti árfolyam ugyanakkor ellentétes azokkal a korábbi OPEC nyilatkozatokkal, melyek további áresést prognosztizáltak. A holnapi, hivatalos amerikai jelentés előtt a piaci szereplők ismételt kőolajkészlet emelkedéssel számolnak. Az energiaügyi tárca múlt heti közleményéből kiderült, hogy a tengerentúli készletek 14 éve nem látott ütemben emelkedtek, ezt követően újabb, 4,25 millió hordós bővülésre lehet számítani. A folyamatos készletemelkedés pedig árfolyamgyengítő hatást jelenthet az olaj számára.
A márciusi szállítású WTI olaj árfolyama jelenleg 45,2 dollár körül ingadozik hordónként. A szintén márciusi szállítású Brent olajjal 48,3 dolláron kereskednek.
A Fed-re figyelnek a piaci szereplők
Az azonnali (spot) szállítású sárga nemesfém a héten lendületét vesztette, az 1 300 dolláros szinteket követően ismételten célba került az 1 280 dolláron unciánkénti árfolyamszint. Jelenleg 1 282 dollár körül ingadozik a jegyzés.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fednél ma kezdődik a kétnapos kamatmeghatározó ülés. A piaci szereplők számára leginkább a jegybanki kommunikáció lehet meghatározó, az első kamatemelés dátumát eddig ugyanis az idei év közepére árazták a piacok. Az arany legutóbbi árfolyam emelkedése mögött több tényező is állt. Egyrészt az Európai Központi Bank kibővített likviditásbővítő programja, mely egyben azt a kérdést is felvetette, hogy tolódhat-e a Fed kamatemelése, vagy éppen agresszívebb kamatemeléssel számolnak-e az Államokban. Az arany a kamatemelés csúsztatásával kapcsolatos spekulációkra indult felfelé. A ma kezdődő ülésen már választ kaphatunk az amerikai jegybank álláspontját illetően. A másik oldalon a görög választások és annak kimenetele állt. A kezdeti piaci bizonytalanságot követően ma bejelentették, hogy az Európai Unió kész tárgyalóasztalhoz ülni az új görög kormánnyal, így csillapodtak a görögök euróövezetből való kilépésével kapcsolatos aggodalmak és egyúttal csökkent a sárga nemesfém menedékeszköz szerepe is.
A jegybanki készleteket tekintve az orosz jegybank sorozatban 9. alkalommal növelte aranytartalékait, derült ki az IMF mai közleményéből. Hollandia 1998 óta először emelte az aranykészleteit, melyek így a válság előtti szintre értek, Kazahsztán pedig további tartaléképítést hajtott végre. A jegybanki készletváltozásoknak nem volt érdemi árfolyammozgató hatása, a piaci szereplők számára a dollár árfolyamának alakulása, valamint a Fed kamatpolitikája meghatározó.
