Az élelmiszerektől tisztított japán maginfláció 3,2 százalékra emelkedett áprilisban, amire 23 éve nem volt példa, és meghaladta a Reuters konszenzus 3,1 százalékát is – írja a CNBC a pénteki adatok alapján. A fogyasztói árindex (CPI) márciusi 1,3 százalékos növekedése után a hirtelen megugrás egyértelműen annak tudható be, hogy áprilisban lépett életbe az áfa 5-ről 8 százalékra emelése. Az adóemelés hatásait leszámítva 1,5 százalékos volt az infláció, ami még így is fokozatos növekedési ütemet jelez, egyre inkább megközelítve a Bank of Japan (BoJ) 2 százalékos célját.
Kedvező jelnek számít az is, hogy a japán munkanélküliség harmadik hónapja 3,6 százalékon áll, ami a 2007-es szintnek felel meg. Szintén pozitív jele a munkaerőpiac élénkülésének, hogy áprilisban 108 állásajánlat jutott minden 100 álláskeresőre, erre pedig közel 8 éve nem volt példa – írja a MarketWatch.
A negatívumok
Bár a friss inflációs adat valóban optimizmusra ad okot, érdemes némileg árnyalni a képet. Egyrészt a legfontosabb indikátornak számító tokiói infláció 0,9 százalékos volt májusban, ami váratlan lassulásnak számít az egy hónappal korábbi 1,0 százalék után.
A forgalmi adó emelés hatására továbbá komoly visszaesés volt tapasztalható a kiskereskedelmi eladásokban és a fogyasztói költésekben egyaránt. A szintén pénteki adat szerint a háztartások költései éves alapon 4,6 százalékot estek, ami jelentősen meghaladta a várt 3,2 százalékot. Emellett a napokban adták közre, hogy a kiskereskedelmi forgalom (szintén éves alapon) 4,4 százalékot zuhant.
További nem túl fényes adat, hogy a feldolgozóipari kibocsátás 2,5 százalékkal süllyedt, ami rosszabb, mint a 2 százalékos elemzői konszenzus.
Az IMF visszafogottan optimista
A fenti adatokkal párhuzamosan, szintén pénteken látott napvilágot az IMF Japánnal kapcsolatos országjelentése, melyből kiderül, hogy a Valutaalap tartózkodik a túlzott elbizakodottságtól. Az IMF várakozásai szerint a 2014-es naptári évben 1,1 százalékos lehet az infláció (megtisztítva az áfaemelés hatásától), és úgy látják, a BoJ 2 százalékos inflációs célja csupán 2017-re teljesülhet, később, mint ahogy a jegybank azt várná. A Valutaalap azonban elismeri a BoJ teljesítményét, különösen azt, hogy figyelemre méltóan nőtt a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott banki hitelek mennyisége.
Mindemellett az IMF azzal számol, hogy a japán gazdaság bővülése tovább folytatódik az év második felében, és 2014 egészére 1,4 növekedést könyvelhet majd el a szigetország. Az első és a második negyedéves számok azonban az adóemelés következtében igen izgalmasan alakulhatnak. Míg az év első három hónapjában 5,9 százalékkal bővült a GDP év/év alapon, addig a második negyedévben az elemzők 3,8 százalékos visszaesést várnak a megelőző negyedévhez képest. Ennek oka, hogy a forgalmi adó emelés előtt hirtelen megugró beszerzéseknek köszönhetően erős negyedéves bázishatással kell majd számolni.
Átláthatóság és reformok
A japán központi banknak továbbra is fenn kell tartania a laza monetáris politikáját, azonban nagyobb hangsúlyt kell fektetnie döntései átláthatóságára – emelte ki az IMF. A BoJ-nak ugyanis tisztábban kellene láttatnia, mit tervez az eszközvásárlási programjával 2014 után. A Valutaalap szakértői arra hívták fel a figyelmet, hogy a gazdaságnak jelenleg nem a program bővítésére van szüksége, hanem arra, hogy a jegybank hagyjon elegendő teret a felmerülő kockázatok kezelésére. Ilyen kockázat lehet a kínai gazdaság vártnál gyorsabb ütemű lassulása, valamint a Thaiföldön és Ukrajnában érzékelhető geopolitikai feszültség. A központi banknak emellett gyorsan kell reagálnia, ha az aktuális vagy a várt infláció stagnálni kezd, illetve amennyiben kiábrándító számok jelennek meg a gazdasági növekedésről.
Mindazonáltal az IMF jelezte, hogy nem szabad „túlterhelni”a monetáris politikát. A japán kormánynak is komoly felelőssége van abban, hogy a megfelelő reformok révén kezelje a növekedés útjában álló akadályokat. Ezen akadályok leküzdéséhez azonban további átalakításokra van szükség, melyekre a Valutaalap a mezőgazdaság és a hazai szolgáltató szektor deregulációját említette példaként.
Bár a strukturális reformok szükségessége az elmúlt időben rendre napirendre került, az IMF kedvező képet festett Japán rövidtávú gazdasági kilátásairól. A szervezet kiemelte többek között, hogy az áprilisi áfaemeléssel a kormány jelentős lépést tett a fiskális deficit lefaragása felé.
