Ingadozó nemzetközi piac
A testület kiemelte: az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat erősen ingadozott, a dollár érdemben felértékelődött, az Egyesült Államok hosszú hozamai emelkedtek.
Ennek hatására romlott a feltörekvő piaci kockázatvállalási hajlandóság, ami hatással volt a kelet-közép-európai régió piaci folyamataira is – tették hozzá.
Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)
A változékony pénzügyi piaci környezetben a magyar gazdaságot továbbra is stabil fundamentumok jellemzik, a külső adósság jelentősen csökkent, a finanszírozási képesség továbbra is magas – közölték.
Laza kondíciókkal a cél felé
A monetáris tanács ismét megerősítette, hogy az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza rövid és hosszú oldali monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. A grémium szerint az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható.
A testület kedden – az elemzői várakozásoknak megfelelően – nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,9 százalékos szintjén, és a kamatfolyosón sem. A jegybanki alapkamat mértéke 2016. május 25. óta nem változott.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A monetáris tanács rögzítette: a tényleges kiszorítás mennyiségének olyan mértékűnek kell lennie, amely biztosítja a kialakult laza monetáris kondíciók tartós fenntartását. A testület márciusban a második negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás mértékét legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg.
Maradt a mennyiségi korlát
A közleményből kiderül, a három hónapos betétállomány 75 milliárd forintos mennyiségi korlátját az MNB fenntartotta, a finomhangoló forintlikviditást nyújtó devizaswap-állományát pedig növelte.
Annak érdekében, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbének nemcsak a rövid, hanem hosszabb szakaszán is érvényesüljenek, a jegybank mind a jelzáloglevél-vásárlásokat, mind a monetáris politikai célú kamatcsereeszközt programszerűen, folyamatosan és hosszú ideig kívánja működtetni – szögezte le az MNB.
A monetáris tanács sikeresnek ítéli továbbra is a jelzáloglevél-vásárlási programot, amelynek keretében május közepéig az MNB 150 milliárd forintot meghaladó mértékben vásárolt jelzálogleveleket.
Mi lesz az inflációval?
A jegybank a bérek oldaláról érdemi inflációs hatást továbbra sem azonosított. A fogyasztóiár-index a következő hónapokban is a toleranciasáv alsó felében alakulhat – állapították meg, utalva arra, hogy középtávon az élénk belső kereslet és a bérköltségek emelkedése a maginfláció emelkedésének irányába hatnak.
Az MNB szerint az árszínvonal emelkedését a mérsékelt külső infláció és a historikusan alacsony szinten stabilizálódó inflációs várakozások mellett a fokozatos munkáltatóijárulék-mérséklések, illetve az idei áfakulcs-csökkentések is lassítják.
Az MNB újra leszögezte: a gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének, de a jegybank és a kormány programjai is nagyban hozzájárulnak a növekedéshez.
Hogy látják az elemzők?
Az elemzők véleménye eltér a monetáris politika további irányairól, ez derül ki azokból a kommentárokból, amelyeket a kamatdöntés után küldtek.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy ítélte meg: mivel a jegybank legutóbbi előrejelzése szerint 2019 közepétől tartósan elérhető a 3 százalékos inflációs cél, ezért a monetáris tanács megítélése szerint a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges.
Kiemelte: így a monetáris kondíciók szigorítására nem számítanak a jövő év közepéig, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2020 közepéig változatlan maradhat.
Rámutatott: a Magyar Nemzeti Banknak egyelőre nem adhat okot aggodalomra a feltehetően átmeneti forintgyengülés. A forint gyengülése, párhuzamosan az olajárak emelkedésével, támogathatja a jegybankot az inflációs cél elérésében – fejtette ki.
Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője a kamatdöntés után küldött kommentárjában kiemeli: ha tartóssá válik a kockázatkerülés a nemzetközi piacokon, akkor a jelenleginél szigorúbb irányba tehet lépéseket a jegybank.
Németh Dávid úgy vélte: bár a mostani forintgyengülésnek nemzetközi okai vannak, figyelembe kell venni, hogy a forintnak ma már gyengébbek azok a támaszai – így például a folyó fizetési mérlegben felhalmozódó többlet mérséklődik, miközben az infláció gyorsul -, amelyek a korábbi években stabilan tartották vagy az erősödés irányába terelték az árfolyamot.
