A monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén, és nem módosított a kamatfolyosón.
Laza monetáris kondíció
A közleményben kiemelték: a jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével az alapkamat aktuális szintjének és a jegybanki eszköztár korábbi átalakításával elért laza monetáris kondícióknak a tartós fenntartása van összhangban.
A monetáris tanács értékelése szerint a külső környezet továbbra is lefelé mutató inflációs kockázatot hordoz, a tanács az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges monetáris kondíciókat kész nemhagyományos, célzott eszközökön keresztüli lazítással biztosítani – közölték.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Maginfláció növekedése
Kitérnek arra: 2017 júliusában az infláció 2,1 százalékra, míg a maginfláció 2,6 százalékra emelkedett. Az adószűrt maginfláció növekedését főként a feldolgozott élelmiszerek árváltozása magyarázta.
Kiemelték: a jegybank várakozásaival összhangban „a bérek oldaláról egyelőre inflációs hatás nem azonosítható”.
A tanács megítélése szerint a következő hónapokban a fogyasztóiár-index átmenetileg emelkedik, majd év végére a jelenlegi szint közelébe mérséklődik. A lakossági fogyasztás bővülése kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérleg többletének csökkenéséhez vezet.
Bővülő gazdaság
Az idei második negyedéves GDP adat alapján folytatódott a magyar gazdaság növekedése. Az ipari termelés júniusban is emelkedett, és 2017 egészében élénk ipari teljesítmény várható. Az építőipari termelés dinamikus növekedése az elkövetkező hónapokban is folytatódik.
A gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet erősödésének, amelyben meghatározó a beruházások jelentős emelkedése mellett a lakossági fogyasztás folytatódó bővülése is. A folyó fizetési mérleg többlete az erősödő belső kereslet hatására az előrejelzési horizonton mérséklődik.
Az idei gazdasági növekedést a költségvetés és az uniós forrásoknak a beruházásokat élénkítő hatása is támogatja.
A monetáris tanács a következő években stabilan 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít, amihez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai.
Kibővített piaci hitelprogram
A március végén lezárult növekedési hitelprogram kivezetését követően a piaci hitelezésre való átállást a 2016 elején megkezdett, majd 2017-ben kibővített piaci hitelprogram (php) biztosítja.
A php második szakaszának júliusi tenderén a kereskedelmi bankok harmadával emelték hitelezési vállalásukat, ami biztosítja, hogy a kis- és közepes vállalkozások (kkv) hitelezésének bővülése az MNB által a fenntartható növekedéshez szükségesnek ítélt 5-10 százalék közötti sáv felső felében alakuljon.
Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzpiaci hangulat változó volt. Az Európai Központi Bank (EKB) esetében a kamatkondíciók piacon várt szigorítása későbbre tolódott.
Javult a megítélés
A közép-kelet-európai régióval kapcsolatos befektetői megítélés javult, ami a helyi devizák felértékelődését okozta. Az infláció a régió országaiban mindenhol emelkedik, ugyanakkor figyelembe véve a megváltozott monetáris kondíciókat és a különböző szintű inflációs célokat a piaci árazások eltérő időzítésű jegybanki reakciókat valószínűsítenek.
A rövid, éven belüli állampapírpiaci hozamok nem változtak jelentősen, míg az állampapírpiaci hozamgörbe hosszú szakaszán kisebb emelkedés volt megfigyelhető.
A 3 és 5 éves hozamok historikus mélypontjuk közelében vannak. A magas külső finanszírozási képesség és a külső adósságállomány csökkenése tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét – fűzték hozzá.
Az eszköztár része
Rámutattak: a monetáris tanács a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és annak jövőbeli változtatását az eszköztár szerves részének tekinti. A jegybank továbbra is a pénzpiaci hozamokon keresztül kívánja elérni a laza monetáris kondíciók fenntartását és a gazdasági növekedés ösztönzését.
A tanács arra törekszik, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki a monetáris kondíciók alakulásában elvárt hatást.
A monetáris tanács végezetül hangsúlyozta: a magyar gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás dinamikus növekedésével fokozatosan megszűnnek.
