Donald Trump azt myilatkozta, hogy a Pekinggel való diplomáciai egyensúly és a béke megőrzése a célja, miután intenzív csúcstalálkozón vett részt kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel.
„Nem akarok senkit függetlenné tenni” – jelentette ki Trump, hozzátéve, hogy korábban sem vállalt „semmilyen kötelezettséget” az önálló szigettel kapcsolatban, amelyet Kína saját területének tekint, és amelynek fegyveres visszafoglalását Peking korábban nem zárta ki.
„Azt akarom, hogy lehűljenek”
Az Egyesült Államok állandó diplomáciai álláspontja szerint nem támogatja Tajvan függetlenségét, és a Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolatok alapja az „egy Kína” elv elfogadása. Bár sok tajvani állampolgár különálló nemzetként tekint magára, a többség a jelenlegi status quo fenntartását támogatja – vagyis a sziget se nem kiáltja ki függetlenségét, se nem egyesül Kínával.
Trump megerősítette, hogy Washington politikája nem változott, és nyomatékosította a katonai konfliktus elkerülésének fontosságát:
„Tudod, 1530 kilométert (9500 mérföldet) kellene utaznunk egy háború megvívásához. Én nem ezt várom. Azt akarom, hogy lehűljenek. Azt akarom, hogy Kína lehűljön.”
Az elnök a washingtoni járaton újságíróknak elmondta, hogy bár Hszivel „sokat” beszéltek a szigetről, nem kívánt részletekbe bocsátkozni arról, hogy az USA megvédené-e Tajvant egy esetleges támadás esetén.
Hszi Csin-ping figyelmeztetése: Összeütközés fenyeget
A kínai állami média jelentése szerint a kétnapos pekingi csúcstalálkozón Hszi Csin-ping rendkívül határozottan fogalmazott a kérdésben, rámutatva, hogy a tajvani helyzet a két szuperhatalom kapcsolatának legérzékenyebb pontja.
- A legfontosabb téma: Hszi szerint a tajvani kérdés kulcsfontosságú, és a kínai elnök „nagyon erős érzelmeket táplál” a sziget iránt, így nem fog eltűrni semmilyen függetlenségi mozgalmat.
- A konfliktus kockázata: „Ha rosszul kezelik, a két nemzet összeütközhet, vagy akár konfliktusba is kerülhet” – figyelmeztetett a kínai vezető.
Arra a kérdésre, hogy tart-e egy Kínával való háborútól, Trump optimistán nyilatkozott: „Nem, nem hiszem. Szerintem jól leszünk. [Hszi] nem akar háborút látni.”
Kérdéses a 11 milliárd dolláros fegyvercsomag sorsa
A régióban a feszültséget tovább fokozza, hogy Kína az elmúlt években rendszeres katonai gyakorlatokkal vette körbe a szigetet. Erre reagálva a Trump-adminisztráció korábban egy 11 milliárd dolláros fegyvereladási csomagot irányzott elő Tajvan számára, amely fejlett rakétavetőket és egyéb védelmi eszközöket tartalmazna. Peking a tervet azonnal elítélte.
Trump most elárulta, hogy a fegyverek leszállításáról szóló végső döntés előtt egyeztetni fog Lai Csing-te tajvani elnökkel:
- „Lehet, hogy megtehetem. Lehet, hogy nem teszem meg” – fogalmazott bizonytalanul Trump.
- „Nem akarunk háborúkat… De nem akarjuk, hogy valaki azt mondja: »Legyünk függetlenek, mert az Egyesült Államok támogat minket«.”
Tajvan reakciója: „A béke és stabilitás őrei vagyunk”
Az amerikai külügyminisztérium korábban egy közleményben megerősítette, hogy Washington ellenzi Tajvan egyoldalú függetlenségi lépéseit. A helyi amerikai diplomaták úgy kommentáltak: elleneznek minden egyoldalú változtatást a fennálló status quo tekintetében.
Lin Csia-lung tajvani külügyminiszter közölte, hogy csapata szorosan követte a pekingi csúcstalálkozót, és folyamatos a kommunikáció Washingtonnal a kapcsolatok stabil mélyítése érdekében. A miniszter visszautasította a vádakat. Leszögezve: Tajvan mindig is a régió békéjének őre volt. A kockázatokat pedig valójában Kína növeli az „agresszív katonai fellépéseivel és autoriter elnyomásával”.
