Mette Frederiksen dán miniszterelnök Grönland fővárosába érkezett, hogy megkezdje a válságkezelő tárgyalásokat Jens-Frederik Nielsennel, a sziget vezetőjével.
A látogatásra egy rendkívül feszült időszak végén kerül sor, miután Donald Trump amerikai elnök visszakozott korábbi, a sziget erőszakos átvételére irányuló fenyegetéseitől.
A nuuki repülőtéren a fogadtatás több volt, mint protokoll: Nielsen egy öleléssel üdvözölte a kifutópályán a közvetlenül Brüsszelből érkező dán kormányfőt. Frederiksen látogatásának célja egyértelmű: biztosítani a grönlandi népet Dánia rendíthetetlen támogatásáról a Washingtonból érkező nyomás közepette.
Grönland – Fordulat Davos után: Tervek és titkok
A diplomáciai feszültség enyhült némileg, amikor Donald Trump váratlanul bejelentette: eláll a katonai fellépés lehetőségétől és az európai szövetségeseket sújtó büntetővámoktól. Az elnök a közösségi médiában egy „Grönlanddal kapcsolatos jövőbeli megállapodás keretrendszeréről” posztolt, miután a davosi Világgazdasági Fórumon egyeztetett Mark Rutte NATO-főtitkárral.
A megállapodás részletei azonban homályosak. Bár Rutte az X-en megerősítette az „északi-sarkvidéki elrettentés fokozását”, a pontos feltételeket sűrű homály fedi. Frederiksen szerint a helyzet továbbra is komoly, és a mostani út egyfajta „munkalátogatás” a következő lépések előkészítésére.
„Először is azért vagyok itt, hogy megmutassam Dánia határozott támogatását. Nagyon nehéz időszak ez, ezt mindenki láthatja” – nyilatkozta a dán miniszterelnök az újságíróknak.
„Arany Kupola” és ingyen hozzáférés
Míg a hivatalos közlemények óvatosak, Trump a Fox News-nak adott interjújában a tőle megszokott nyers stílusban beszélt a terveiről. Az elnök állítása szerint az Egyesült Államok „mindent megkap, amit akar, ingyen”, beleértve a tervezett „Arany Kupola” rakétavédelmi rendszer egy stratégiai darabjának elhelyezését a szigeten.
Arra a kérdésre, hogy ez tényleges felvásárlást jelent-e, Trump úgy felelt: „Teljes hozzáférés. Nincs vég, nincs időkorlát.”
Szakértők szerint figyelemre méltó, hogy az elnök ezúttal nem említette a tulajdonjog megszerzését. Martin Lidegaard volt dán külügyminiszter szerint ez az elmozdulás a retorikában bizakodásra adhat okot, ugyanakkor óvatosságra intett.
A vörös vonal: Szuverenitás és ásványkincsek
Bár a biztonságpolitikai együttműködésre Dánia és Grönland is nyitott, van egy határ, amit nem hajlandóak átlépni. Frederiksen leszögezte: a szuverenitás feladása nem képezheti alku tárgyát. A helyzetet nehezíti a grönlandi lakosság körében tapasztalható mély bizalmatlanság. Aaja Chemnitz grönlandi képviselő szerint Trump korábbi megjegyzései – miszerint Grönland csupán egy „nagy jégdarab” – mélyen sértőek voltak. „Sokan zavarban vannak és aggódnak. Az ásványkincsek sorsa teljes mértékben Grönlandon múlik, nem a NATO tárgyalóasztalán” – tette hozzá Chemnitz.
A jövő záloga: Az 1951-es egyezmény
A tárgyalások alapját az 1951-es (majd 2004-ben frissített) védelmi paktum adhatja. Ez már most is lehetővé teszi az USA számára a katonai jelenlét növelését, amennyiben konzultálnak a dán és grönlandi féllel. A hírek szerint Koppenhága és Washington már megkezdte az egyezmény újratárgyalását, de az ásványkincsekhez fűződő jogok vagy területek átengedése továbbra is tabutéma.
Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter szerint a hamarosan induló hivatalos tárgyalások fókuszában három szó áll majd: „biztonság, biztonság és újra biztonság”.
Grönland nem véletlenül került az amerikai geopolitikai stratégia célkeresztjébe: a sziget a jövő technológiáihoz elengedhetetlen nyersanyagok egyik utolsó, érintetlen lelőhelye.
Íme a lista azokról a kincsekről, amelyek miatt Washington (és Peking is) élénken érdeklődik a terület iránt:
Grörland – Ritkaföldfémek (REE) – A modern technológia „olaja”
Ez a legfontosabb tétel a listán. Grönland rendelkezik a világ egyik legnagyobb kiaknázatlan ritkaföldfém-készletével (például a dél-grönlandi Kvanefjeld lelőhelyen).
- Mire kell? Elektromos autók motorjaihoz, szélerőművek turbináihoz, okostelefonokhoz és – ami az USA-nak a legfontosabb – precíziós katonai irányítórendszerekhez.
- A tét: Jelenleg Kína uralja a világ ritkaföldfém-ellátásának több mint 80%-át. Az USA számára Grönland jelentené a függetlenedést a kínai importtól.
Kritikus ásványok a zöld átálláshoz
A sziget mélye tele van olyan fémekkel, amelyek nélkülözhetetlenek az akkumulátorgyártáshoz:
- Kobalt és Nikkel: Az elektromos autók akkumulátorainak kulcsfontosságú elemei.
- Réz: A megújuló energia hálózatok és az elektromos infrastruktúra alapköve.
- Grafit: Szintén az akkumulátorok anódjaihoz szükséges.
Nemesfémek és ipari alapanyagok
- Arany és Platina: Grönland keleti partjainál jelentős készleteket sejtenek.
- Cink és Ólom: Ezek a bányák már korábban is működtek, és továbbra is nagy irántuk a kereslet az építőiparban és az elektronikai iparban.
- Vasérc: Hatalmas mennyiségben található meg, ami az acélgyártás alapja.
Energiahordozók (A jég alatt)
Bár a dán és a grönlandi kormány az utóbbi időben környezetvédelmi okokból leállította az újabb olaj- és gázkutatási engedélyek kiadását, a becslések szerint:
- Az Arktisz rejti a világ még fel nem fedezett kőolajkészletének kb. 13%-át és a földgázkészlet 30%-át.
Grönland – Miért most vált ez sürgetővé?
- A globális felmelegedés: Ahogy a jégtakaró húzódik vissza, a bányászati területek hozzáférhetőbbé válnak, és a hajózási útvonalak is megnyílnak.
- Kína nyomulása: Kína már korábban is próbált bányászati jogokat vásárolni és repülőtereket építeni Grönlandon, amit Washington nemzetbiztonsági kockázatnak tekint.
A bökkenő: A grönlandi kormány (Naalakkersuisut) 2021-ben betiltotta az uránbányászatot, ami sok olyan projektet is megakasztott, ahol a ritkaföldfémeket uránnal együtt találták meg. Ez az egyik fő töréspont a helyi érdekek és az amerikai igények között.
