2024 december 07

Háromszáz milliárd euró az nem semmi, főleg, ha magmánzsebből van

Akár 300 milliárd euró magántőkét mozgósíthat az Európai Bizottság fizetőképesség-támogatási új eszköze, amely révén a koronavírus-járvány által leginkább érintett ágazatokban, régiókban és országokban sürgős támogatást tudnak nyújtani az amúgy életképes, ámde a járvány miatt súlyos veszteségeket elszenvedő európai vállalatoknak, adta hírül a távirati iroda.

A részleteket ismertetve pénteken tartott sajtótájékoztatóján Margrethe Vestager, a bizottság alelnöke, versenyügyi biztos elmondta, hogy becsléseik szerint az európai vállalatoknak idén 720 milliárd euróra lenne szükségük a válság miatt elveszített tőkéjük pótlására, de ha a járvány újabb hullámot vet, akár az 1200 milliárd eurót is elérheti ez az összeg. Enélkül a pénz nélkül számos amúgy életképes vállalatra a fizetésképtelenség vár, ami munkahelyek millióit sodorná veszélybe. Ennek elkerülésére hozta létre a bizottság átmeneti válságkezelő eszközként a vállalatok fizetőképességének támogatását szolgáló, 31 milliárd euróval gazdálkodó alapot, amely a remények szerint további 300 milliárd euró magánforrást mozgat meg. A 31 milliárd euró az Új Nemzedék EU (NextGenerationEU) névre keresztelt, 750 milliárd eurós helyreállítási alap része, és az Európai Beruházási Bank (EIB) csoport révén lesz elérhető az idei évtől 2026 végéig. Az EIB az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) révén nyújt hitelgaranciákat vagy hiteleket az arra jogosult vállalatoknak. Az Európai Bizottság a gazdaság helyreállítását célzó, szerdán meghirdetett nagyszabású tervében három fő célt jelölt meg, az uniós tagállamok megsegítését, a vállalatok támogatását és a járvány által okozott válság tanulságainak levonását. A fizetőképesség-támogatási eszköz mellett a magánberuházások ösztönzését szolgálja az is, hogy az Európa kiemelt beruházási programjának számító InvestEU-program költségvetését 15,3 milliárd euróra emelik. Ez akár 150 milliárd euró összegű beruházást generál majd, így fokozza a belső piacon a stratégiai – különösen a zöld és a digitális átálláshoz kapcsolódó – ágazatok és a kulcsfontosságú értékláncok rugalmasságát, a válságokkal szembeni ellenállóképességét.