Az elmúlt 75 évben hatalmas változások mentek a végbe az olajpiacon. A világpiaci ár volatilitása a nagyon érzékeny kereslet és kínálatnak volt köszönhető, ami számos válság következménye, vagy épp kiváltója volt.

A II. világháború utáni fellendülés

A világháború után látványos hiány alakult az európai országokban, mivel a legtöbb ország majdnem teljesen felhasználta olajkészleteit a frontvonalakon. Az ekkor már gazdasági nagyhatalomnak számító USA több, mint 11 milliárd dollár értékű olajat szállított le, a rászoruló országoknak a Marshall terv keretében, ezzel elindították Európát a fejlődésben.

Amerikában ebben az időben kezdett fellángolni az autóipar, illetve számos területen váltotta fel az olaj a szenet, így az olaj iránti kereslet soha nem látott magasságokba ért, amit nem tudott megfelelő mennyiségű kínálat biztosítani. 1945 után Amerika olajexportőr volt, azonban az 1950-es évektől kénytelen volt közel 1 millió hordó/nap mennyiségű olajat importálni a szaúdiaktól. A nettó exportjuk emiatt negatív lett, vagyis már többet hoztak be az országba, mint amennyit exportáltak Európába.

1959-ben már erős túlkínálat alakult ki a piacon, ami az olajárak drasztikus eséséhez vezettek Amerikában. A helyzet gyorsan megoldódótt, ugyanis Eisenhower elnök kvótát vezetett be az olajra, amiben megszabták, hogy a kínálat nem haladhatja meg 9%-kal a keresletet.

A modern olajpiac kialakulásának első lépése az volt, hogy 1960-ban létrehozták az OPEC-et, abból a célból, hogy stabilizáljak a világpiaci árat. Ezzel a lépéssel, úgy tűnt, végre megtaláltak az egyensúlyt a kereslet kínálat között, és azt hosszú távon fent is tudják tartani.

Amerika, a világ számos más országával együtt, nagy gazdasági fellendülésben volt, a hidegháború ellenére. Az olajfogyasztás minden szektorban, illetve a háztartásokban is elengedhetetlenné vált, így elmondható, hogy szükséges volt az alapvető gazdasági stabilitás fenntartásához.

Olajválságok az 1900-as évek második felében

1967-ben Izrael megtámadta az arab országokat, amivel nagy konfliktust okozott a régióban, melynek következménye az lett, hogy az arab olajipari miniszter embargót jelentett be, és felfüggesztette az olajszállítást átmenetileg.

Később, 1973 júliusában, Nixon elnök visszavonta az 1959-ben hozott kvótát, mivel az évek során a túlkínálat egyre növekvő túlkeresletté alakult át, így sok év után először alakult ki ilyen jelentős olaj hiány Amerikában, ami elvezetett később az első olajválsághoz.

A történések politikai háttere az volt, hogy Nixon 2,2 milliárd dollárral támogatta Izraelt, emiatt az arabok tovább csökkentették exportjukat.

Ennek következtében a gázolaj árak 40%-kal növekedtek egyetlen hónap alatt, ami 10% fölétolta az inflációt.

Az olajárak soha nem látott magasságokba törtek, és tartósan magas szinten is maradtak, mivel nem zúdult rá nagy kínálat a piacra. Lokális maximumpontján 54 dollár volt egy hordó olaj, ami duplája volt a korábbi évek olaj árainak.

Az 1970-es évek során mindössze egyszer fordult elő ennél magasabb olajár, mégpedig a második amerikai olajválság idején, amikor egy hordó olaj több, mint 125 dollárba került. Az 1973-as intenzív emelkedés az arab embargó visszavonását követően enyhült, azonban korrekció nem következett be, inkább stagnált az árfolyam.

1980 környékén újra forró lett a hangulat az arab országokban. 1 évvel korábban folyamatos tüntetések voltak Iránban, majd a politikai nyomás hatására kirobbant Irak és Irán között a háború, ami teljesen padlóra vágta a világpiaci kínálatot, melynek következtében megduplázódtak az árak.

Ezután egy hosszabb korrekciós időszak következett, kisebb-nagyobb megszakításokkal, mivel a főbb kitermelő országokban folyamatos konfliktusok voltak, amik nehezítették az olaj kitermelését, illetve megfelelő mennyiségű exportját.

Az USA-nak ezért el kellett kezdenie saját kitermelő helyek felkutatását, hogy igazodni tudjon az évről évre növekvő kereslethez.

A 2008-as válság

A 80-as évektől kezdve az egyre gyorsuló infláció, és a 2000-es évek hatalmas fejlődései egyre magasabbra nyomták egy hordó olaj árat, illetve a szektorok is sokkal jobban igényelték a gyártási folyamatokhoz. Lokális csúcspontját 2008 júliusában érte el, ekkor több, mint 147 dollár volt egy hordó.

A pénzügyi krízis miatt kialakult gazdasági visszaesés miatt teljesen felborult a kereslet kínálati egyensúly, ami éles esést eredményezett az olaj világpiaci árára nézve. Mindössze 6 hónap alatt a Brent soha nem látott esést szenvedett el, a 2008 júliusi csúcsától 69,16%-ot. A válság nem csak az olajcégeket, hanem a teljes energia szektort is mélyen érintette, így a munkanélküliségi adatok ezen a területen is nagyot nőttek.

Amikor a kormány elkezdte az eszközvásárlásokat, és rengeteg pénzt tolt a gazdaságba, illetve kormányzati vásárlások által élénkítette az energia szektort is, akkor ezzel együtt az olajárak is növkedésnek indultak, bár a 2010-es évekre sok minden megváltozott az olaj felhasználásban.

Ha megnézzük az IEA előrejelzését 2025-ig, a grafikonra ráillesztett trendvonal alapján azt mondhatjuk el, hogy egy évek óta tartó keresletcsökkenés alakult ki a világban, aminek elsődleges oka az olajszármazékok háttérbe szorulása, és a környezettudatos technológiák népszerűsödése.

A koronavírus hatásai

Hatalmas visszaesést eredményezett a COVID-19 terjedése, és világjárvánnyá válása az olaj keresletében, ami a világpiaci árának csökkenését idézte elő. Ennek egyik oka az volt, hogy az országok egymás után zárták le a határaikat, rendeltek el karantént, és az emberek inkább otthon maradtak, aminek a következménye az lett, hogy világszerte kevesebb olajszármazékot használtak fel.

A 2020-as év első felében látványos esést történt az olaj világpiacán. A Brent, nagyjából 60 dolláros lokális maximumától, az idei év minimumáig nem kevesebb, mint 70%-ot esett. Az amerikai WTI (West Texas Intermediate) pedig történelme során először negatív tartományba került, ami azt jelenti, hogy a májusi WTI kontraktus eladásáért fizetni kellett. Ennek legfőbb oka a tarolókapacitás teljes kihasználtsága, illetve a kitermelők leállításának, majd újraindításának nehézsége volt.

Akkora pusztítást végzett a koronavírus az olaj globális keresletére nézve, hogy csak a nagy 2008-as pénzügyi válság idején vesztett többet az értékéből egy hordó olaj.

Új korszak következhet az olajpiacon, mivel a modernebb eljárások, a megújuló energiaforrások elterjedtebb alkalmazása, illetve a hétköznapi használat során egyre gyakrabban előforduló elektromos járművek teljesen kiszoríthatják az olajat az energiaszektroból, de addig is az OPEC országai, főként azok, akik ebből gazdagodtak meg, mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy még jó sokáig megőrizzék pozíciójukat ezen a rendkívül instabil piacon.

Források:

iea.com

investing.com

https://www.nber.org/papers/w16790.pdf