Egységes béremelésről indított társadalmi egyeztetést a kormány: a tervek szerint 2026. január 1-jétől átlagosan 15 százalékkal nőnének a kulturális intézményekben dolgozók bérei. A módosítás több tízezer munkavállalót érinthet a múzeumoktól a könyvtárakon át az előadó-művészeti szervezetekig – írja a Portfolio.hu
A kulturális területen dolgozók széles körét érintené az a rendelettervezet, amelyet a kormány most társadalmi egyeztetésre bocsátott. A dokumentum egységes, beépülő béremelést ígér 2026-tól, és kiterjedne minden olyan intézményre, amely kulturális közfeladatot lát el függetlenül attól, hogy állami, önkormányzati, egyházi vagy civil fenntartásban működik.
A javaslat értelmében a fizetések átlagosan 15 százalékkal emelkednének, amelyet a 2025. november 30-án érvényes bér- és juttatási adatok alapján számolnának ki. A konkrét emelés mértékét a munkáltató határozná meg a megadott kereteken belül, ugyanakkor az intézkedés tartós lenne: az összeg beépülne az illetménybe, nem egyszeri juttatásként érkezne.
Az elképzelés összhangban áll a korábbi kormányzati kommunikációval, amely már jelezte a bérrendezés szükségességét a szektorban.
Minden területet érint – a szakmai és a háttérmunkaköröket is
A rendelettervezet külön hangsúlyozza, hogy a béremelés nem csak a szakmai pozíciókra vonatkozik. A kulturális intézmények működését biztosító háttérmunkakörök például adminisztráció, technikai személyzet, ügyfélszolgálat szintén részesülhetnek az emelésben.
A társadalmi egyeztetésre kiadott dokumentum részletes hatásvizsgálata szerint több mint 35 ezer ember bérét érintené a lépés:
- mintegy 7200 dolgozót az állami fenntartású intézményekben,
- 3627 főt az állami–önkormányzati közös fenntartásban,
- közel 22 ezer munkavállalót a települési és nemzetiségi önkormányzatok intézményeiben.
A kulturális szektor bérhelyzete hosszú ideje szakmai viták tárgya, így a mostani tervezet sokak számára jelenthet előrelépést.
Így zajlana a finanszírozás és az adatszolgáltatás
A béremelési rendszer többlépcsős, egyeztetett adminisztrációs folyamatra épülne.
A nem állami fenntartók tehát az egyházi, nemzetiségi, civil szervezetek és települési önkormányzatok egy elektronikus felületen adnák le:
- a kulturális közfeladatot ellátó dolgozóik számát,
- a munkaköröket,
- valamint a 2025 novemberére vonatkozó bértömeget.
Ez az adatgyűjtés a kultúráért és innovációért felelős minisztériumhoz kerülne.
Az állami intézmények esetében a felmérés és a költségigény meghatározása a nemzetgazdasági miniszter feladata lenne.
Érdekesség, hogy a hatásvizsgálati lap 2026-ra egyelőre 0 forintos költségvetési hatást tüntet fel, de ez várhatóan csak ideiglenes adat: a tényleges finanszírozási igény a fenntartói bejelentések után lesz meghatározható.
A tervezet szerint:
- az állami szervezetek közvetlenül kapnák meg a szükséges összeget,
- az önkormányzati intézmények támogatása a 2026-os központi költségvetésből érkezne,
- a nem állami fenntartók pedig 2026. március 1-jéig várhatják a forrásokat, amelyeket a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő folyósítana.
A jogszabály világosan rögzíti, hogy a pénzeket kizárólag a béremelés finanszírozására lehet felhasználni.
Rövid határidő: december 6-ig lehet véleményt küldeni
A kormány december 6-ig várja a társadalmi, szakmai észrevételeket. Ez azt jelenti, hogy néhány hét alatt dőlhet el, milyen formában lép életbe a bérrendezés 2026-tól.
A kulturális szervezetek számára a következő időszak nem csak egyeztetésekről, hanem pontos adatszolgáltatásról és felkészülésről is szól majd hiszen egy régóta halogatott béremelési folyamat kaphat végre konkrét kereteket.
