Egekbe szökő energiaárak, romló folyó fizetési mérleg, emelkedő költségvetési hiány, elrendelt kifizetési stop, különadók, zuhanó forint – ezek azok a szalagcímek, amelyekkel mostanában gyakran találkozhatunk. Mindezek miatt mostanában gyakran felmerülő kérdés az, hogy a nehéz gazdasági környezet, esetleg az inflációs nyomás, vagy a forint gyengülése miatt államcsőd jön-e Magyarországon. Pedig néhány kattintással mi is utánajárhatunk, hogy van-e ilyen veszély.
De mi az az államcsőd?
A cikk elején felsorolt tényezők valóban komoly problémát jelentenek Magyarország számára. A magas energiaárak miatt többszörösére emelkedik az ország energiaszámlája, a költségvetésre jelentős nyomást helyez ennek kifizetése. Nem véletlen, hogy ezzel együtt emelkedik a központi költségvetés hiánya, és a romló makrogazdasági környezet sem kerül el minket – jelentősen lassulhat a magyar gazdaság, a kormány is a GDP visszaesését várja az idei év végétől. Látványosan mutatja a piaci aggodalmakat a forint újabb és újabb mélypontokra esése is.
Ennek ellenére fontos tudatosítani, hogy az államcsőd az nem a gazdasági, költségvetési problémák halmozódásával egyenlő. Államcsődről akkor beszélünk, amikor egy ország nem tudja, vagy esetleg nem akarja fizetni lejáró tartozásait, azaz nincs elegendő pénz az államkasszában ahhoz, hogy biztonságosan törleszteni lehessen a hiteleket és kamatokat. Egyébként igen ritkán fordul elő ilyen, hiszen az államoknak általában szívesen hiteleznek, hiszen értelemszerűen sokkal stabilabb egy ország jó esetben, mint akár egy vállalat vagy egyéb intézmény.
Vannak jelei
Józan logikával kikövetkeztethető tehát, hogy az államcsődnek a legfőbb jele az, ha a befektetők már nem hiteleznek eleget az ország számára. Ez viszont nem egy titkos adat, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) minden héten többször kötvényaukciókat tart, ahol nyomon követhetjük, hogy mennyi ajánlat érkezett be és mennyit, milyen kamatszint mellett fogadott be az ÁKK az állam finanszírozásának céljából. Az ÁKK lent linkelt honlapján pontosan nyomon lehet követni, hogy államkötvényből illetve diszkont kincstárjegyből hogy alakultak a legutóbbi kibocsátások; emelkedő hozamszint mellett, de továbbra is túljegyzés van a hazai kötvényekre. Amíg ez így van – márpedig nem látszik jele, hogy ez változna – , addig aligha kell az államcsődtől, vagy akár annak minimális közelségétől is tartanunk.
Legnézettebb Tartalmak
