Újból előkerült a tavalyi sokkoló tiltakozás ügy, ami megrázta Moszkvát. Egy orosz védelmi eszközöket gyártó cég vezetője a tavaly júliusban a Vörös téren felgyújtotta magát. A háborús megrendelések, az állami nyomás és a csőd szélére sodródott vállalata miatt kilátástalanná vált a helyzete.
Drámai tiltakozás volt Moszkvában
Újból felmerült a tavaly történt híres júliusi tűzgyújtási kísérlet Moszkvában. A 75 éves orosz védelmi eszközöket gyártó vállalat vezetője, Vladimir Arsenyev 2024. július 26-án a moszkvai Vörös téren öngyilkos akcióba kezdett, amikor benzint öntött magára a Kreml közelében, majd felgyújtotta magát. Súlyos égési sérüléseket szenvedett, de az öngyilkossági kísérletét túlélte és kórházba szállították. A tett oka, ahogyan később elmagyarázta, egy kétségbeesett tiltakozás volt az orosz hadiipar működése és a gyártási követelmény lehetetlen helyzetbe hozta őt és a vállalatot – olvasható az esetről szóló ügy más megvilágításban a Reuters oldalán.
A Volna intézet és a háborús megrendelések
Arsenyev a Volna Central Scientific Research Institute nevű moszkvai védelmi eszközöket gyártó vállalat igazgatója volt, amely kommunikációs eszközök komponenseit gyártotta orosz harckocsik számára. A 2022-es ukrajnai invázió után a cég hatalmas megrendelésekhez jutott, de az elvégzendő munkát rendkívül szigorú határidőkkel és alacsony árakkal kötöttek ki, amelyek az orosz védelmi minisztérium szabott meg.
Arsenye szerint a vállalatnak tízszeresét kellett volna termelnie, hogy az eredeti kapacitáshoz képest növekedjen, és az állami megrendelő azt várta el, hogy minden határidőt bettartson. A kudarc lehetősége nem merült fel opcióként, mert a kormányzat büntetőjogi következményekkel fenyegette a cégeket, akik nem teljesítik a szerződéseket, vagy nem végeztek időben.
Pénzügyi és jogi problémák
A Volna gyártási nehézségei és a viták a védelmi minisztériummal súlyos pénzügyi gondokhoz vezettek. A cég adósságok miatt bankszámláit befagyasztották, a béreket nem fizették ki és csőd közeli helyzethez vezetett a helyzet. Arsenyev szerint mindez azt jelezte, hogy „valami nem volt rendben” az iparág működésében, hiszen több megrendelések mellett is ellehetetlenült a vállalat anyagi helyzete.
A megrendelések milyen nyomást gyakoroltak a cégre?
Arsenyev a Vörös téri tettét elsősorban nem személyes kudarcnak, hanem a rendszer hatalmas nyomására és problémáira adott végső reakcióként jellemezte.
A megrendelések lehetetlen helyzetbe hozták a vállalatok, akik úgy érezték, hogy egy feneketlen tavat próbálnak megtölteni. Abban az időben elképesztően gyorsan kellett felpörgetnie a termelést, és szoros határidőt kellett betartani az orosz védelmi minisztérium által meghatározott árakon – mesélte Arsenyev a nehézségekről a Reutersnek adott interjúsorozatában.
A vállalat vezetése olyan környezetben dolgozott, ahol a sztálinista időkre emlékeztető fenyegetések és adminisztratív megszorítások uralkodtak, ahol a vállalatoknak semmilyen mozgástere nem volt az innovációra vagy rugalmasságra, de büntetőjogi felelősség volt a következmény.
A hadi iparban kemény feltételekkel
Az eset rávilágít a szélesebb orosz hadi ipari rendszer problémáira. Az ukrán háború kezdete óta számos védelmi eszközöket gyártó vállalat, többek között más ipari vezetők is szembesültek büntetőeljárásokkal, késedelmes szállításokkal és rendkívüli termelési követelményekkel. A bírósági dokumentumok szerint legalább 35 embert, köztük több gyárvezetőt vádoltak meg. Állítólag megsértettek az állami védelmi eszközök megrendeléseinek szerződéseit. Legalább öt személyt hatéves börtönbüntetésre ítéltek. 15-en pedig előzetes letartóztatásban tartottak a tárgyalás megkezdéséig.
Az esetet bonyolította, hogy végül a hadsereg nem kapta meg időben a szükséges eszközöket – állítja az az eszközöket összeszerelő Luch Factory. Ez részben azért volt, mert Arszenyev cége nem szállított alkatrészeket a tervezett időpontban. Állt a Luch 2023-as éves jelentésében, amit viszont Arszenyev tagad. A jelentésből egyébként nem derült ki, hogy mi volt valójában a probléma, illetve mekkora volt a megrendelés, vagy mennyi ideig késtek a teljesítéseik. A Luch igazgatója, Andrej Pesztrjajev nem közölt részleteket. Arszenyev szerint a Volna alkatrészeinek árával kapcsolatos vita a kormánnyal anyagi csődbe sodorta a céget.
Arszenyev és a SPARK, az orosz Interfax hírügynökség szerint a vállalati és állami nyilvántartásokból származó összesítő adatbázisukban a számlákat adófizetés elmulasztása miatt zárolták. A béreket kifizetetlenül hagyták, ami végül perekhez vezetett.
„Hirtelen a csőd szélén találtuk magunkat” – mondta Arszenyev.
Arsenyev bírságot kapott az egyszemélyes akciója miatt
Bár az eset nagy publicitást kapott, Arsenyev tiltakozása nem vezetett politikai vagy intézményi változásokhoz. Az eset szimbolikus maradt, és azt mutatja milyen extrém nyomást gyakorol a hadiipar szereplőire az orosz állami rendszer. A hatóságok részéről a reakció csak egy bírság volt az engedély nélküli demonstráció miatt. A helyzet tovább erősíti azt a képet, hogy a rendszer a látszat fenntartását részesíti előnyben.
Mi történt még?
Több céget is érintett az ügy, ami egy láncreakciót indított el. Csökkentették a Luch által kifizetett összeget, amelyet a Volna legyártott moduljaiért adott. Derült ki a vállalatok közötti viták dokumentumaiból. Állítólag Luch most több mint 65 millió rubelt (824 900 dollárt) követel vissza, amelyet a Volnának előleg formájában fizetett ki. Ez 7 millió rubellel több, mint a Volna teljes bevétele 2020-ban. Akkor volt az utolsó év, amikor a cég közzétette a beszámolóját.
A minisztérium azt közölte Arszenyevvel, hogy újraszámolják az árat, miután a Volna automatizálta termelési folyamatainak nagyobb részét. Ezzel csökkentette a költségeket a dokumentumok szerint.
Egy névtelenül nyilatkozó védelmi minisztériumi tisztviselő aki a Volna-szerződéseket kezelte, azt állította, hogy a Volna nem kommunikált a minisztériummal a vita rendezése érdekében, amit Arszenyev tagad. Arszenyev szerint a Volna hat hétre felfüggesztette a termelést, és bíróságon megtagadta a döntést.
A bíró, aki döntött a Luch által indított perben, arra a következtetésre jutott, hogy a minisztérium döntése, miszerint csökkenti az eszközöket árát amelyet megrendeltek nem volt helyes.
Ez vezetett „a 2024-es állami védelmi beszerzési program nemteljesítéséhez (megszakításához), amely olyan termékek szállítására vonatkozik, amelyek különösen nagy a kereslet a SzVO számára” – írta a bíró, az ukrán orosz katonai műveletek rövidítését. A bíró Volna javára döntött. Viszont több mint egy tucat ehhez az ügyhöz kapcsolódó per továbbra is rendezetlen.
Arszenyev a Vörös téri tüntetése után azt mondta, hogy a „tette” után kórházból dolgozott tovább a gyár pénzügyi és jogi problémáinak megoldásán. Bár kevés sikerrel és megoldás még mindig nincsen. A cége még mindig működik, de leépítésekkel próbál túlélni , és a megrendelései is sokkal kisebbek. Most, hogy visszatért a munkába, idejének nagy részét bírósági tárgyalásokon való részvétellel tölti.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)
