Sötét mód ikon
2026 január 21
Melyik a legerősebb hadsereg a világon? – Itt a ranglista

Melyik a legerősebb hadsereg a világon? – Itt a ranglista

Az év végén a Global Firepower (GFP) újra kihozta a legfrissebb rangsorát a világ országainak katonai haderejéről, amelyet a hagyományos eszközökkel vívott háborúban használt eszközök, katonai létszámát és területét veszi figyelembe. A legújabb ranglistája szerint 2025-ben Amerika továbbra is az első helyen áll. Kína pedig Oroszországgal holtversenyben a második helyen áll. A GFP rangsora érdekes betekintést nyújt a globális katonai erőviszonyokba, de érdemes figyelembe venni, hogy a számok csak részben mutatják meg a valós hadi teljesítményt.

A GFP közzétette a katonai haderő listát. Forrás: Unsplash (illusztráció)

Global Firepower szerint ezek az országok a legerősebb haderők ranglistája



Az év vége közeledtével rangsorolunk szinte mindent. A gazdasági eredményeket, a népesség növekedést, az elért rekordokat. Mi most a katonai haderők helyzetéről számolunk be a Global Firepower (GFP) listája alapján, amely a világ országait rangsorolja katonai erő szempontjából. A rangsor alapján a legfőbb mutatók számszerűsítik az országok haderő-ütőképességét. Ez a lista nem a hivatalos katonai szakértők adatai és részletes statisztikája alapján készült. A Global Firepower egyéni felmérését mutatja, az országok területük és katonai létszámuk alapján hol állnak egy képzeletbeli rangsorban.

A GFP rangsor 2006 óta mutatja be 145 ország katonai haderejét. Az egyes nemzetek szárazföldi, légierejét és tengeri eszközeit nézi és a hagyományos eszközökkel vívott háború alapján készíti el a rangsort. Aztán, hogy ezek az eredmények mennyire valóságosak, azt majd eldönti az élet. Mindenesetre a lista valahol igazodik ahhoz a képhez, amit az átlagemberek gondolnak a világ erő és hatalmi központjairól.

Az első helyen természetesen az Egyesült Államok hadereje áll. Kína pedig az orosz haderővel holtversenyben a második helyre került. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a GFP legfrissebb összegzését és fontosabb megállapításait és az erőviszonyok változásait.



Kína és Oroszország holtversenyben a második helyen állnak



A GFP legújabb elemzése szerint Kína a 2025-ös ranglistán Oroszországgal holtversenyben van a második helyen, mindkét helyen 0.0788-as értékelést. Ez a változás a globális erőviszonyok átalakulását tükrözi. Várható, hogy Kína az új katonai eszközeinek modernizálásával 2026-ra megelőzheti a második helyet Oroszországtól, amely a háborús veszteségek miatt egyre súlyosabb helyzetben van.



Az orosz haderő változása



Az orosz haderő ütőképességének csökkenése szembetűnő a GFP adatai szerint. A harckocsiainak állománya például közel a harmadára csökkent. A harci eszközeinek és katonai állománya komoly gyengeséget mutat a háború előrehaladtával. A haditengerészetet és a tüzérségi állományt jelentősen csökkenti, ami tovább csökkenti Oroszország hagyományos katonai erejét.



Franciaország és Japán helyzete



A GFP rangsorában érdekes változás történt a 7. és 8. helyezettek között, ahol Franciaország átvette Japán helyét, így az ázsiai szigetország visszacsúszott a 8. helyre. Ez a változás is mutatja, hogy a globális hatalmi viszonyok folyamatosan változnak, és ezek a rangsorok jól tükrözik az országuk katonai helyzetét és egy esetleges háborúhoz állásukat akár.



A világ tíz legütőképesebb katonai haderővel rendelkező országai



A GFP ranglistája alapján a világ 10 legütőképesebb haderővel rendelkező országa a következőképpen alakult. Az első helyen továbbra is az Egyesült Államok áll. Őt követi Oroszország és Kína holtversenyben. India pedig a dobogóról lecsúszott és a negyedik helyen áll. Az ötödik helyre Dél-Korea került, akit az Egyesült Királyság követ. A hetedik helyre lépett Franciaország, míg Japán egy hellyel lejjebb csúszott. Az utolsó két helyen pedig Olaszország és Törökország áll.

Magyarország haderejének a pozíciója


Magyarország hadereje a GFP értékelése szerint az 55. helyre esett vissza, az Egyesült Arab Emírségek után áll. A régióban Ukrajna, Csehország és Románia erősebbnek bizonyult a GFP rangsora alapján. Viszont jobb a pozíciója és előrébb áll a bolgároknál és Ausztriánál.



Mennyire hiteles a GFP értékelése?



A GFP rangsora számos kritikát kap mivel nem veszi figyelembe a nem számszerűsíthető tényezőket, mint például a technológiai színvonalat, a képzettség és a parancsnoki lánc szervezettségét, a logisztikai szervezést és a tényleges haderőt. A listát az ország területe, a katonák száma, a harci felszereltség alapján állítják össze, nem pedig a valóságos helyet alapján. A harci felszereltség is félreérthető lehet, mert nem tesz különbséget a legfejlettebb technikai és az elavult harci eszközök között.

Ezek a számok pedig egy valós háborús helyzetek esetén akár döntőek lehetnek. Például Izland, amely haderővel nem rendelkezik, sokkal jobb helyet foglal el (135.) mint Koszovó (141.), amely folyamatosan háborús készültségben áll. A Global Firepower ranglistája érdekes betekintést nyújt a világ katonai erőviszonyaiba. De a tényleges haderő és a háborús készültség sokkal bonyolultabb kérdés.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra. Az írás során közérthető és nem szakértőknek készült anyagokat használtunk fel, így nem tartalmazza a legújabb technikai modern eszközöket sem.

Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)




Oszlányi Gyöngyvér



Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója, ahol gazdasági témájú cikkeket ír, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Médiaworksnél dolgozott újságíróként, és megfordult a Világgazdaság, Magyar Nemzet, Bors, Ripost vagy Metropol oldalain. Tapasztalata kiterjed a gazdasági, kulturális, valamint közösségi hírek szerkesztésére, és szoros kapcsolatban áll a napi gazdasági eseményekkel.Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Rendszeresen vett részt sajtóeseményeken, ahol interjúkat, tudósításokat és beszámolókat készített, sőt videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Pályafutását művészeti menedzseri és újságírói diplomával kezdte, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Két évig műsorvezetőként dolgozott filmes témájú podcasteken. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, ahol sikeres reklámkampányokat szervezett és PR területen szerzett tapasztalatokat. Ezen kívül dizájnerként és kulturális menedzserként is több projektben vett rész sikeresen. Gyöngyvér fiatal korában táncművészként dolgozott nemzetközi filmekben szerepelt és modern darabokban működött közre.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.