A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint a magyar kiskereskedelem továbbra is növekedési pályán mozog, bár a tavaszi hónapokban némileg módosult a növekedési ütem.
Miközben az online vásárlás és az üzemanyag-értékesítés pörgeti a piacot, az élelmiszer-kiskereskedelem terén óvatosabbá váltak a hazai vásárlók.
A legfrissebb statisztikák alapján a magyarországi üzletek teljesítménye felemás képet mutat, de az éves összesített trend egyértelműen a kilábalást tükrözi. A kiskereskedelmi forgalom volumene naptárhatástól megtisztítva 3,6%-kal haladta meg az előző év azonos időszakát. Bár ez elmarad a korábbi hónap rendkívül erős megugrásától, az év első négy hónapjában mért 4,8%-os összesített volumenbővülés stabil növekedést mutat.
Kiskereskedelmi forgalom – Mire költünk a legtöbbet?
A hazai fogyasztás szerkezete látványos átrendeződést mutat. Az országos kiskereskedelmi forgalom folyó áron elérte az 1742 milliárd forintot. Ennek a hatalmas összegnek a megoszlása pontos képet ad a magyar lakosság jelenlegi prioritásairól:
- Élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek: A teljes költés 48%-a.
- Nem élelmiszer-kiskereskedelem (ruházat, műszaki cikkek, gyógyszerek): A forgalom 36%-a.
- Üzemanyagtöltő állomások: A piac 16%-a.
Az üzemanyag-értékesítés a növekedés motorja
A legnagyobb éves bázisú megugrást a benzinkutak produkálták, ahol az értékesítés volumene 9,1%-kal nőtt az előző évhez képest.
A szakértők szerint a tankolási kedvet az üzemanyagárak konszolidációja és a lakossági mobilitás iránti folyamatos igény hajtja.
Így teljesítettek a különböző szektorok – Részletes adatok
| Kiskereskedelmi szektor | Éves növekedési ütem (április) | Összesített növekedés (január–április) |
| Élelmiszer-kiskereskedelem | +3,4% | +2,4% |
| Nem élelmiszer-termékek | +2,6% | +5,2% |
| Üzemanyag-értékesítés | +9,1% | +10,6% |
Előtérben a diszkontok, lassul a ruházati piac
Az élelmiszer-vásárlások terén a lakosság továbbra is a nagyobb diszkontokat és a vegyes szupermarketeket részesíti előnyben, ahol 4,2%-os bővülést mértek. Ezzel szemben a specializált kisboltok (hús-, pékáru-, dohányboltok) forgalma némileg visszaesett.
A nem élelmiszer jellegű boltokon belül az online vásárlás, a webáruházak és a csomagküldő kiskereskedelelem volumene tovább emelkedett (+2,7%), míg a textil-, ruházati és lábbeliüzletek forgalma kismértékben csökkent.
Hogyan formállódik a magyar kiskereskedelem?
A makrogazdasági elemzők szerint a kiskereskedelmi forgalom alakulása mögött két fő tényező áll: a reálbérek emelkedése és a fogyasztói bizalom fokozatos helyreállása.
Bár a bolti infláció jelentősen megszelídült, a korábbi évek ársokkjai miatt a magyar fogyasztók rendkívül árérzékenyek és tudatosak maradtak. A vásárlóerő javulása egyelőre nem csapódott le azonnal minden szektorban; a lakosság inkább a halasztható kiadásokat mérsékli, és a napi fogyasztási cikkeknél is a promóciókat keresi.
A friss adatok alapján a magyar kiskereskedelem túl van a mélyponton, de a tartós és kiegyensúlyozott fellendüléshez a fogyasztói bizalom teljes és stabil visszaépülésére van szükség a következő hónapokban.
