Akárcsak az önéletrajzot, a motivációs levelet is a megpályázni kívánt pozícióra kell szabnunk. Megírása előtt érdemes végezni egy kis kutatómunkát a vállalattal kapcsolatban, illetve nem árt, ha részletesen átolvassuk a munkaköri leírást és az elvárásokat. Ez a tájékozódás segít eldönteni, hogy valóban nekünk való-e az állás.
Ha úgy érezzük, hogy igen, és valóban megpályázzuk a munkát, gondoljuk át a következő kérdéseket: Miért vonzó ez a lehetőség? Mi szimpatikus a vállalatban? Mi alapján véljük úgy, hogy ezt az állást nekünk találták ki? Ha megvannak a válaszok, használjuk fel őket a levél megírásához! Így egy igazán egyedi és személyes bemutatkozással szállhatunk versenybe álmaink munkájáért.
Az írásos bizonyíték
Ha úgy is érezzük, hogy teljes mértékben megfelelünk a kiírt állásra, attól még meg kell győznünk erről a munkáltatót is.
Az elvárt végzettséget, munkatapasztalatot és nyelvtudást elég az önéletrajzban feltüntetnünk, a többi képességünket azonban be tudjuk bizonyítani a motivációs levélben. Emeljünk ki konkrét példákat a szakmai múltunkból, például sikeres projekteket vagy egyéb nagy eredményeket, amely a talpraesettségünkről, precizitásunkról, kreativitásunkról árulkodik!
Ha valamilyen oknál fogva hátránnyal indulunk a pozícióért folytatott versenyben, használjuk a kísérőlevelet a kétségek eloszlatására! Ha az előző munkáink során nem szereztünk kellő gyakorlatot (mondjuk az elvárt 5 év helyett csak 4 évet töltöttünk eddig a szakmában), emeljük ki, ami kompenzálhatja ezt: például hogy gyorsan tanulunk, könnyen alkalmazkodunk az újdonságokhoz, jó a stressztűrő képességünk és eddig minden feladatunk határidejét stabilan betartottuk.
Gyed-ről vagy gyes-ről vissztérő anyukaként írjuk meg, ha az otthon töltött idő alatt sem estünk ki teljesen a gyakorlatból, mert mondjuk alkalmi munkákat elvállaltunk, és előny lehet, ha az álláskeresés pillanatában már megoldott a gyermek napközbeni ellátása, tehát már bölcsődés vagy óvodás.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nyugodtan fogalmazzuk bele a levélbe azt is, ha ugyan nem ismerjük profi szinten az összes szoftvert, amit a cég felsorolt a hirdetésben, de pont a kihívások iránti vágy miatt próbálnánk megnyerni ezt a pozíciót, mert a jelenlegi munkahelyünkön már nincs lehetőségünk próbálgatni.
Pályakezdőként pedig emeljük ki a szakmai gyakorlat során szerzett tudást és tapasztalatokat, de azt se hagyjuk ki, ha a megpályázott munakörhöz hasonló feladatokat már diákmunkásként is elvégeztünk.
Kérdés, óhaj, sóhaj?
A korrekt tájékoztatás érdekében emeljük ki, ha van valami speciális elvárásunk a céggel kapcsolatban. Ide tartozik például a lakhelyünk és a munkahely közötti utazgatás finanszírozása, a bölcsőde/óvoda/iskola nyitvatartási idejéhez igazodó rugalmas munkaidő biztosítása, és a folyamatban lévő tanulmányok támogatása.
Ha fontosnak tarjuk, hogy legyen lehetőségünk otthoni munkavégzésre is, akkor ez is nyugodtan jelezzük. Ezeket a kritikus pontokat azért jó már a motivációs levélben tisztázni, mert ha ezek tudatában is behívnak minket állásinterjúra, akkor nagy valószínűséggel hajlik majd a munkáltató a megegyezésre. Ezzel megspórolhatunk magunknak néhány felesleges kört.
Illetve itt érdemes megemlíteni a fizetési igényt is, főleg akkor, ha ennek megjelölését külön kérték az álláshirdetésben.
Hogy nézzen ki a levél?
A motivációs levél tulajdonképpen egy reklámszöveg és egy üzleti ajánlat egyben, formai követelményeiben azonban valóban egy levélre emlékeztet.
Mint minden levelet, ezt is kezdjük megszólítással, amelyhez lehetőleg a cégnevet vagy a leendő munkáltatónk nevét használjuk! A “Tisztelt Cég/Cím/Uram/Hölgyem” jellegű sablonos formuláktól semlegessé válik a levél hangvétele, így ezeket nem ajánlatos alkalmazni.
A bevezetőben jelöljük meg a megpályázott pozíciót, illetve megemlíthetjük azt is, hogy hol találtunk a hirdetést. Ha egy cégcsoport esetében azt látjuk, hogy több településre is keresnek embert ugyanarra a munkakörre, akkor érdemes az általunk választott várost is odaírni.
Ezt követően pedig használjuk a fentebb tárgyalt módszereket és tippeket arra, hogy “eladjuk magunkat”. A tartalom megfogalmazása legyen tömör, lényegretörő és frappáns, azonban fél oldalnál hosszabbra nem érdemes nyújtani a bemutatkozást.
Fogalmazzuk meg, hogy miért érdekel minket az adott munkakör és miért tartjuk magunkat alkalmasnak a pozíció betöltésére. Kitérhetünk a releváns tapasztalatainkra, tanulmányainkra, készségeinkre, és megemlíthetünk néhány fontos személyes jellemzőt is magunkról. Az álláshirdetés “elvárások” listájában fellelhető kulcsszavakat érdemes belefogalmazni az önéletrajzba és a bemutatkozásba egyaránt.
A befejezésben az átláthatóság kedvéért foglaljuk össze, milyen dokumentumokat csatolunk jelentkezésünkhöz – például szakmai önéletrajz, fénykép, bizonyítványok másolatai, illetve ha kérnek, akkor az erkölcsi bizonytvány fotója. Végül pedig zárjunk egy pozitív kicsengésű mondattal! Ne hagyjuk le az aláírást és a dátumot se!
Ezzel azonban még nem végeztünk! Elküldés előtt mindenképpen olvassuk át a levelet, és szánjunk kiemelt figyelmet a helyesírás ellenőrzésére!
Szokatlan tanács a profiktól
Ha nem tartjuk elég ütősnek a levelünket, kipróbálhatunk egy profi gyakorlatot. Az egyik neves reklámügynökség például felvételi tesztként azt a feladatot adja a jelölteknek, hogy írjanak le egyetlen mondatot: azt, amit a táblájukra írnának, hogyha az utcán kellene koldulniuk. A cég szerint ez egy kimondottan hatékony módszer annak kiszűrésére, hogy ki mennyire tudja kivágni magát a szorult helyzetekből. Próbáljuk ki, és ha megvan a mondatunk, indítsuk azzal a motivációs levél lényegi részét! A feladat egyébként önismereti térningnek is jó, de egy merészebb húzással akár az ölünkbe is hullhat álmaink állása.
A cikksorozat következő részében a sikeres állásinterjúhoz adunk tippeket. Addig is sikeres álláskeresést kívánunk mindenkinek!
Olvasd el a sorozat korábbi cikkeit is!
Új állás után keresgélünk? Ezekre figyeljünk!
