A külgazdasági és külügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy a német kancellár a tárgyalást követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, nem tud mit kezdeni az illiberális szóval a demokráciával összefüggésben, azt mondta: a különböző országok különbözőképpen gondolkodhatnak a demokráciáról.
Közlése szerint szóba került a tárgyaláson a civil szervezetek helyzete is, Orbán Viktor világossá tette, hogy a civil szervezetek működését fontosnak tartja a társadalom fejlődése szempontjából, ám elvárja, hogy tevékenységük átlátható legyen.
Merkel tárgyalt a magyarországi német cégvezetőkkel is
A magyarországi német vállalatok vezetői azt szorgalmazták Angela Merkel német kancellárral történt budapesti találkozójukon, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok további erősítése érdekében időben, konstruktív egyeztetéseket tartsanak fontos gazdaságszabályozási kérdésekben az összes érintett partnerrel.
A pluralizmus, a béke és a szabadság jelenti Európa alapját
A pluralizmust, a békét és a szabadságot nevezte „Európa alapjának” Angela Merkel a német nyelvű Andrássy egyetemen tartott előadásában hétfőn Budapesten, aki ezt követően hallgatók kérdéseire válaszolt.
A német kancellár azt mondta, hogy ezekért az értékekért kell síkra szállni most az ukrán konfliktusban, és ezek alapján kell a kontinens országainak közösen fellépniük a kisebbségek kirekesztése ellen. Ezeket az értékeket tükrözik a civil szervezetek és a független média is.
Az ukrán válsággal kapcsolatban úgy fogalmazott, Oroszország cselekedetei szembemennek ezekkel az eszmékkel, az erősebb jogát próbálják a jog erejeként feltüntetni. Bírálta Oroszországot, hogy megsérti Ukrajna szabad és békés berendezkedését, és azt a jogát, hogy szabadon dönthessen sorsáról. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Oroszországgal jó kapcsolatokat kell kialakítani, a biztonságot Oroszországgal együttműködve, és nem ellene kell megvalósítani.
Merkel hangsúlyozta, hogy a tavaly szeptemberi minszki egyezményt meg kell valósítani. Szerinte ettől függ „hozzáállásunk” az Oroszország elleni szankciókhoz. Ezek a szankciók veszteséget jelentenek az Európai Uniónak, de – mint hangsúlyozta – a szabadságot és a jogot tiszteletben kell tartani.
Európa nem hajolhat meg a terroristák előtt
A párizsi vérengzésről szólva hangsúlyozta, hogy Európa nem hajolhat meg a terroristák ördögi logikája előtt. A franciaországi gyilkosságokkal kapcsolatban felhívta a figyelmet az iszlamista terrorizmus és az antiszemitizmus fenyegetésére.
Európának valóra kell váltania a békéről, a jólétről és a szabadságról szóló ígéreteit, a társadalmi megosztottság helyett összefogás kell, olyan politikai berendezkedés, amelyben az ellenzék nem ellenség, hanem partner a vetélkedésben – hangsúlyozta. Azt mondta, hogy a többségnek, különösen ha ez nagy aranyú, mértéktartónak kell lennie, és védenie kell a kisebbségeket. A kancellár szerint az alkotmánnyal óvatosan és konszenzusra törekedve kell „bánni”.
Angela Merkel kiemelte a sokszínűség fontosságát. Ezzel kapcsolatban Konrád György magyar író azon kijelentését idézte, hogy „gazdagok vagyunk, mert miénk ez a sokszínű kert”. A sokszínűségből a legtöbbet kell kihozni, és harcolni kell az előítéletek ellen. A vallási és etnikai kirekesztésnek nem lehet helye a társadalomban – mutatott rá a kancellár, hangsúlyozva, hogy a társadalomban konszenzusorientált magatartásra van szükség.
Mi, németek ezt soha nem felejtjük el
A német kancellár visszaemlékezett arra, hogy Európa, a szabadság és a függetlenség eszméje milyen sokat köszönhet a magyaroknak. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta az 1956-os forradalom jelentőségét, valamint az 1989-es magyarországi határnyitást, kiemelve az akkori reformkommunisták és a polgári ellenzék szerepvállalását. A határnyitással kapcsolatban olyan iránymutató döntésről beszélt, amely – mint fogalmazott – megnyitotta a szabadsághoz és az egységhez vezető utat. „Mi, németek ezt soha nem felejtjük el” – hangsúlyozta a kancellár.
A magyar-német kapcsolatokat Angela Merkel szorosnak nevezte. „Gazdaságaink összefonódása példaszerű” – mondta, emlékeztetve arra, hogy hatezer magyarországi német vállalat 300 ezer magyarnak biztosít munkát. Ezt a tényt, az adó- és gazdaságpolitikai intézkedések meghozatalakor figyelembe kell venni – tette hozzá.
Fontos az európai egység megőrzése
Beszédében a pluralizmus és a nyitottság, valamint a tolerancia fenntartása mellett legfontosabbnak az európai egység megőrzését nevezte. A kontinenst ki kell vezetni az adósságválságból – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy ezt a válságot még messze nem sikerült legyőzni. Szükségesnek nevezte a munkanélküliség, különösen a fiatalkori munkanélküliség elleni erőfeszítéseket.
Az egyetem tükörtermében mintegy nyolcvan hallgató kapott helyet, míg a többiek a szomszédos Andrássy teremből kivetítőn követhették az előadást.
Az előadást követően Angela Merkel az egyetemisták kérdéseire válaszolt, amelyek az Európa előtt álló feladatokat, a magyar-német kapcsolatokat, valamint a kancellár életútját érintették.
Orbánról is kérdezték a kancellárt
A Szegedi Tudományegyetem egyik diákja arról kérdezte a kancellárt, milyen a viszonya Orbán Viktor miniszterelnökkel. Angela Merkel a magyar kormányfőt olyan kollégájának nevezte, akivel szorosan együttműködnek. Orbán Viktor az európai egység érdekében kész a kompromisszumra, és mindent meg lehet vele beszélni – mondta.
Szólt ugyanakkor arról is, hogy nem mindenben értenek egyet a magyar miniszterelnökkel. Szavai szerint a liberális, illetve illiberális demokráciával kapcsolatban eltér a véleményük.
Az Andrássy egyetem egyik diákja a magyar miniszterelnöknek a bevándorlással kapcsolatos legutóbbi nyilatkozatára utalva Németország, illetve az Európai Unió bevándorlási politikájáról kérdezte a kancellárt. Válaszában Angela Merkel a legfontosabbnak azt nevezte, hogy az idegengyűlölet ne kapjon helyet a bevándorlás szabályozásában.
Utalt arra, hogy a bevándorlási politikával kapcsolatban Németországban is vannak viták. Fontosnak nevezte az unión belüli mozgásszabadságot. Az Európai Unión kívül érkezettek esetében azonban különbséget kell tenni a munkát keresők, illetve a politikai okokból száműzöttek, illetve az üldözöttek között. Az utóbbiakon segíteni kell – jelentette ki
Politikai pályafutásáról szólva a kancellár úgy fogalmazott, hogy az nem valósulhatott volna meg az 1989-es békés forradalom nélkül.
A beszélgetés végén Masát András rektor köszönetet mondott a kancellárnak a látogatásért, és átadta neki az Andrássy egyetem emlékérmét.
Áder János is fogadta a kancellárt
