A miniszter beszélt arról, hogy az Európai Bizottság idén márciusban végérvényesen megvonta a támogatását az M4-es autópályától. A kormány mindent elkövetett a 110 milliárd forint összegű projekt megvalósulása érdekében, s korábban engedélyt adott a beruházás megkezdésére.
Nem kapnak autópályát a szolnokiak
A kormány szerdai ülésén hozott határozata értelmében utasították Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztert, hogy vezényelje le a tételes elszámolást a kivitelezőkkel és szerezze vissza az előlegeket. Felkérték a minisztert arra is, hogy tegyen javaslatot arra, hogyan lehet Szolnokot bekötni a hazai autópálya-hálózatba.
Kérdésre kifejtette, hogy az állam már több mint 60 milliárd forintot kifizetett, az elvégzett munka pedig 40 milliárd forint értékű, s számításaik szerint 22 milliárd forintnyi előleg visszajár. Hozzátette: minden alvállalkozót, kisvállalkozót, aki elvégezte az eddigi munkát, kifizették. Úgy fogalmazott: a 40 milliárd forintnyi munka is áttekintésre érdemes, tételesen meg kell nézni, milyen teljesítés történt.
Ezidáig nem érkezett egyértelmű válasz
Az autópálya-építésről szólva arra is kitért: a beruházásnál vélelmezték az Európai Bizottság támogatását, mert a testület két és fél éven keresztül „hol lebegtetett, hol kizárt, hol reménnyel kecsegtetett”. A kormányfő és Simicska Lajos nagyvállalkozó közötti ellentétet firtató kérdésre elképzelhetetlennek nevezte, hogy az Európai Bizottság „Simicska urat akarná büntetni és Orbán Viktornak akarna segíteni és ezért most hirtelen döntést hozott és megvonta a pénzt az M4-es autópálya építésétől”. Úgy fogalmazott: furcsa lenne ezt az összefüggést látni, a helyzet pedig nem a kormány döntéséből következik. Miután a hazai költségvetésben sincs a projektre előirányzat, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyetlen számlát sem fogadhat be – tette hozzá, megjegyezve, ez akkor is így van, „hogyha szeretjük Simicska urat éppen, és akkor is, hogyha nem szeretjük. A pénz hiánya az ő létezésétől egyelőre még független, objektív körülmény Magyarországon” – fogalmazott.
Lázár János elmondta azt is, hogy jogszabálycsomagot terjesztenek a parlament elé, amely a közlekedési beruházások felgyorsítását célozza. Ennek lényege, hogy az átlagosan 6,5 évig tartó projektek 2,5 év alatt megvalósuljanak – ismertette.
További fejlesztésekben bízhatunk
A kormány mintegy 350 kilométer út megépítéséről is döntött, ezek összértéke 580-600 milliárd forint. Ezeket hazai költségvetésből finanszírozzák, a Modern Városok program részeként – ismertette a miniszter, hozzátéve, hogy a Sopronnal való együttműködési megállapodást a kormány jóváhagyta. Ez az M85-ös autópálya megépítését is tartalmazza, ugyanakkor a kormánydöntés értelmében 243 milliárd forintért megépülhet a négysávos M44-es autóút Békéscsaba és Kecskemét között, ami 120 kilométeres lesz. Az M1-es autópályát Esztergommal kötik össze, megteremtik a jó közlekedés feltételeit Debrecen és Mátészalka között, megépítik a győri elkerülőt és megvizsgálják a Bátonyterenye és Ózd közötti négysávos közúti összeköttetés lehetőségét – sorolta a tárcavezető.
Ismét fejlesztési forrásokkal kompenzálnak
A korábban el nem adósodott 115 önkormányzat idén 10 milliárd forint fejlesztési forrásra pályázhat. Emellett a kormány kifizeti a bírságokat azon 140 település helyett, amelyeket a fejlesztéseikkel összefüggő visszaélések miatt elmarasztalt az Európai Bizottság – mondta. Elmondása szerint az érintettek a következő napokban megkaphatják a pénzt. Hozzátette, hogy a visszaélések 2010 előtt történtek, a kormány mintegy 1,7 milliárd forint összegben fog segítséget nyújtani. Ugyancsak döntés született arról, hogy a kormány 740 millió forint erejéig támogatást nyújt Jászberénynek a Dalkia Zrt.-vel szemben elvesztett pere után, megmentve a várost a csődtől.
A miniszter arról is beszámolt, hogy fontos javaslatnak és támogatásra érdemesnek tartja a kormány a Magyar Nemzeti Bank javaslatát, amely szerint Beva által nyújtott biztosítás összeghatárát 20 ezerről 100 ezer euróra emelnék. Annak vizsgálatát, hogy ezt hogyan lehet visszamenőleges hatállyal akár a Quaestor-károsultakra vonatkoztatni az igazságügyi tárcára bízta, illetve alaposan áttekinti a javaslatot a Fidesz-frakció is – jelezte a miniszter.
A tárcavezető megjegyezte: ha ez a javaslat megáll, akkor a 32 ezer károsultból szinte mindenki hozzájuthatna, ahhoz a pénzhez, „amit kockára tett”.
Mégsem lesz jó kereskedelmi bank a MÁK?
Lázár János kérdésre arról is beszélt, hogy a az államkincstár nem áll készen arra, hogy kereskedelmi banki funkciókat ellásson. Szavai szerint a MÁK megtehetné, hogy minden költségvetési pénzt térítésmentesen kezeljen és hitelezést is végezzen, de nagy vita van a kérdésről és nincsenek meg a technikai eszközei, hogy ezt megtegye. Kifejtette, hogy jelenleg bizonyos kincstári szolgáltatások versenyképesek, de van, amit a kereskedelmi bankok olcsóbban nyújtanak, a szabályozás áttekintése folyamatban van.
Közölte azt is: a kormány elfogadta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnökének tájékoztatását arról, hogy az Magyar Fejlesztési Bank által (az ETO Park beruházáshoz nyújtott) mintegy 17 milliárdos kölcsön ügyét megvizsgálja.
Lázár János elmondta, hogy ebből az adónemből 7-8 milliárd forintos bevétellel számolnak, az pedig még kérdéses, legyenek-e olyanok, akik a nulla kulcsos sávba tartoznak majd. Úgy vélte, hogy a bizottság valószínűleg elfogadna egy, a nulla és az 5,3 százalék közötti második kulcsot.
Ebben még nem született végső döntés – mondta. Megjegyezte, hogy a magyar kis- és középvállalkozásoknak megpróbálnak segíteni, de e téren az Európai Bizottsággal is egyeztetniük kell.
Hozzátette: a jövő héten be kell nyújtani a javaslatot az Országgyűlésnek, és az új törvényt április-május folyamán el kell fogadni. Még ha lesznek is, akik mentesülnek a fizetés alól, lesz reklámadó, és Európában a legmagasabb lesz – rögzítette Lázár János.
