Bár idén az Európai Unió és az eurózóna gazdasága egyaránt gyenge növekedési kilátásokkal kell szembenézzen, jövőre már fokozatosan erősödő gazdasági aktivitással lehet számolni, amely 2016-ra csak tovább fokozódik – derül ki az Európai Bizottság (EB) kedden közzétett őszi növekedési előrejelzéséből. Az EU teljes egészében pozitív növekedés várható 2015-ben és 2016-ban, noha nagy szükség van az eddig elmaradt reformok hatására.
Alig érezhető növekedés
Az Európai Bizottság az idei év fennmaradó részére is gyenge növekedési kilátásokkal számol mind az eurózónában, mind az egész Európai Unióban. A reál GDP-növekedés 1,3 százalékos lehet az EU-ban 2014-ben, míg a valutaövezetben 0,8 százalékos. Jövőre a külső és belső keresletnek köszönhetően 1,5, illetve 1,1 százalékos lehet a bővülés.
Mindez szignifikáns csökkentése a korábbi prognózisnak. A tavaszi várakozás ugyanis 2014-ben az EU egészében 1,6 százalékos volt, míg az eurózónában 1,2 százalékos. Jövőre pedig korábban 2,0, illetve 1,7 százalékos növekedést vártak.
Két év múlva még erősebb lehet a régió talpra állása, amelyet a 2,0 és 1,7 százalékos GDP növekedési várakozások jeleznek. Ezt már a pénzügyi szektor megerősödése is fűtheti a Bizottság szerint, miközben egyre közelebb kerülhetünk a Bankunióhoz. Emellett további optimizmusra ad okot, hogy a most még friss strukturális reformok is beérhetnek 2016-ra.
Kiegyenlített pálya
Annak ellenére, hogy 2014-ben még jelentős eltérések várhatók az egyes tagállamok növekedési kilátásaiban – Horvátországban például 0,7 százalékkal csökkenhet, míg Írországban 4,6 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék –, a következő két évben ezen a téren is javulás várható. Jövőre és 2016-ban az EB várakozásai szerint már minden egyes EU-tagállamban pozitív növekedés mutatkozik majd, bár megjegyzik, hogy ehhez nagy szükség van a megfelelő reformok hatásaira is.
Kevéssé optimista a Bizottság azonban a munkaerő-piaci kilátásokkal kapcsolatban. Míg ugyanis a növekedési lendület egyre inkább fokozódik, sokkal szignifikánsabb munkaerő-piaci fejlődésre volna szükség a régióban. A munkanélküliségi ráta 2016-ig 9,5 százalékig eshet vissza az EU-ban, míg az eurózónában ez 10,8 százalékos lehet.
Messze a céltól
Az előrejelzési horizonton az infláció sem éri el az optimális szintet az EU tagállamaiban, elsősorban az alacsony nyersanyagárak, illetve a jelentős kihasználatlan gazdasági kapacitások miatt. Az EB szerint éppen ezért 2014-re is igen alacsony inflációs rátával kell számolni. Amint azonban a gazdasági aktivitás fokozatosan erősödik és a bérek is emelkednek, az infláció is elkezdhet felpörögni – melyet az euró jelenlegi leértékelődése is segít.
Az EU egészében a Bizottság 0,6 százalékos inflációt vár 2014-re, amely jövőre 1,0-ig, 2016-ra pedig 1,6 százalékig emelkedhet. Az eurózóna HCIP inflációs mutatója idén 0,5, jövőre 0,8, míg 2016-ban 1,5 százalékos lehet.
Halvány optimizmus
Némi optimizmusra adhat okot, hogy az államháztartási hiány csökkenése továbbra is folytatódhat. A GDP-arányos deficit az EU egészében és az euróövezetben egyaránt enyhülhet idén – bár lassabban, mint 2013-ban –, és elérheti 3,0, illetve 2,6 százalékot. Az erősödő gazdasági aktivitásnak köszönhetően az EB szerint ez a trend a következő két évben is folytatódhat. Emellett a GDP-arányos adósságráta az EU-ban és az eurózónában egyaránt jövőre tetőzhet 88,3 és 94,8 százalék körüli szinteken.
A Bizottság végezetül megjegyzi, hogy a geopolitikai feszültségek, illetve a pénzügyi piacokon tapasztalható törékenység, valamint a strukturális reformok tökéletlen bevezetése erősen rányomja a bélyegét a növekedési kilátásokra. Az EB szerint az inflációs előrejelzés kockázatai továbbra is kiegyensúlyozottak.
Magyarország: lassuló növekedés, kiegyensúlyozott deficit
A magyar növekedés idén elérheti a robosztus 3,2 százalékos ütemet, azonban jövőre ez 2,5, míg 2016-ra 2,0 százalékig lassulhat a Bizottság várakozásai szerint. Emellett a munkanélküliség 8 százalék alatt stabilizálódhat, az infláció pedig 3 százalékig pattanhat fel az előrejelzési horizont végére. Mindeközben a GDP-arányos államháztartási hiány az idei éppen 3 százalék alatti szintről 2,5 százalékig eshet 2016-ig.
Az EB felhívja rá a figyelmet, hogy a gazdasági növekedés folyamatos csökkenésére kell számítani, amint az egyszeri felpörgető tételek kifutnak, és a gazdasági aktivitás egyre inkább megfelel majd a fundamentális tényezőknek. Eközben a növekedést továbbra is a belső kereslet hajthatja, de érezhető váltással a beruházások felől a hazai fogyasztás irányába.
A túlzottdeficit-eljárás miatt a kormány számára kiemelt célként kezelt 3 százalék alatti hiánnyal kapcsolatban a brüsszeli szakértők optimisták. Bár megjegyzik, hogy az ESA2010 módszertanra történő átállás, illetve egyéb statisztikai módosítások 0,2 százalékponttal rontják az idei mutatót, a folyamat összességében kedvező képet mutat.
Komoly figyelmeztetést jelenthet azonban, hogy a Bizottság várakozásai szerint – melyek még nem tartalmazzák a 2015-ös költségvetési törvényjavaslat számait – a költségvetés strukturális egyenlege idén erősen romolhat. Ez azt jelenti, hogy 2,7 százalékig emelkedhet a hiány (a 2012-es és 2013-as 1,3 százalékról), és a következő években is e körüli szinteken maradhat.
